Mi volt előbb: a tyúk, vagy a tojás? Ez az örök kérdés, ugye? Mivel ezt a kérdést konkrétan gyerekkorom óta hallom, ezért úgy döntöttem: kutatok egy kicsit a téma után.

Rövid válasz: A tojás volt előbb - legalábbis, ha evolúciós szempontból nézzük.

Miért? Az evolúció során a tyúk egy elődjéből fejlődött ki, valószínűleg egy olyan madárból, amely még nem volt teljesen tyúk, de már majdnem. Ez az „elő-tyúk” rakott egy tojást, amelyben egy genetikai mutáció miatt az első igazi tyúk fejlődött ki. Így a tyúkot tartalmazó tojás megelőzte az első igazi tyúkot.

Persze, ha vallási vagy filozófiai szempontból nézzük, más válaszok is adódhatnak, például:

• Teremtéselmélet szerint Isten előbb megteremtette az állatot (a tyúkot), és az kezdett tojni.
• Vagy valaki azt mondaná: „attól függ, hogy milyen tojás” – madártojás vagy kifejezetten tyúktojás.

De a tudomány mai állása szerint: A tojás volt előbb.

A tyúk és a tojás kérdése nem csupán biológiai, hanem mélyen ontológiai és kauzális kérdés is.

• Ha a tojás az élet szimbóluma, a kezdet, akkor talán minden onnan indul.
• Ha viszont a tyúk képviseli a tudatos létezést, az akaratot, akkor ő az, aki a tojást létrehozta.

(Megjegyzés: ontológia = a létezés természetével, a valamivé válással, a valóság létezésével, továbbá az elemi kategóriákkal és azok kapcsolatának tanulmányozásával foglalkozó szakterület; kauzális = okozati összefüggésben levő (jelenség, történés, hatás, dolog), amelyben egy ok-hatás kapcsolat következtethető ki, fedezhető fel.)

Forrás: Nina Kurt, pexels

De valójában a kérdés a kezdet természetéről szól: Van-e egyáltalán első dolog, vagy minden csak egy végtelen lánc része? Vajon a tyúk és a tojás nem ugyanannak a körforgásnak a két formája?

Ha úgy vesszük, a kérdés lényege nem is az, hogy megtaláljuk a választ, hanem hogy gondolkodásra késztessen.

A közelmúlt kutatása: mi volt előbb – a tyúk vagy a tojás?

A Bristol Egyetem kutatásának tudományos válasza

A fenti kérdés évszázadok óta foglalkoztatja az embereket. 2023-ban a Bristol Egyetem kutatói, együttműködésben a kínai Nanjing Egyetemmel, komolyan nekiláttak, hogy evolúciós alapon megválaszolják ezt az örök dilemmát.

A kutatásban a tudósok 51 fosszilis fajt és 29 ma élő állatfajt vizsgáltak, amelyeket két fő csoportba soroltak:

1. Ovipár fajok (tojásrakó): tojásban fejlődő utód

• Az „ovipár” szó latin eredetű: ovi = tojás, parere = szülni.
• Ovipár állatok tojásból szaporodnak, az utódok a tojásban fejlődnek.
• Lehetnek:
  • Keményhéjú tojást rakók → pl. madarak, legtöbb dinoszaurusz, teknősök.
  • Puhahéjú tojást rakók → pl. kétéltűek, egyes hüllők (kígyók, gyíkok egy része).

2. Vivipár (élő utódot világrahozó / élve szülő): anyai testben fejlődő utód

• A „vivipár” szó szintén latin: vivi = élő, parere = szülni.
• Vivipár állatok nem tojásból kelnek ki, hanem az anya testében fejlődnek ki.
• A mama élő utódot hoz a világra – tehát „élve szül”.
• Példák: legtöbb emlős (ember, kutya, elefánt), egyes kígyók és gyíkok.

Tehát az ovipár állat nem tartja az utódot a testében a teljes fejlődés idején, hanem a tojásban történik a fejlődés. Ez a kutatás lényege szempontjából fontos, mert az ősi amnioták többsége vivipár volt, és a tojásrakás később jelent meg, így a „tojás előbb vagy a tyúk?” kérdést is árnyalja. A fő cél az volt, hogy feltérképezzék, milyen típusú szaporodás volt előbb az amnioták (olyan állatok, amelyek már szárazföldi tojásrakásra és életre specializálódtak) körében.

Forrás: 1. kép, tojásrakó: Fir0002, GFDL 1.2, 2. kép, élve szülő: Charles W. Hardin, CC BY 2.0

A kutatás legfontosabb megállapításai:

1. Az élő szülés valószínűleg megelőzte a tojásrakást. A tudósok azt találták, hogy az amnioták ősei – a madarak, hüllők és emlősök közös elődei – valószínűleg élve hozták világra az utódaikat, nem pedig tojásból keltek ki.
2. A kemény héjú tojás később jelent meg. Az élő szülés (pontosabban: az embrió hosszú ideig tartó méhen belüli fejlődése) már akkor létezett, amikor a kemény héjú tojás még ki sem fejlődött. Ez alapján a jól ismert „madártojás”, amilyen a tyúktojás is, evolúciós újítás volt, nem pedig az alapállapot.
3. A tojásrakás később jelent meg újra, immár szárazföldi környezethez alkalmazkodva, vastag héjú, ellenálló formában.

És mi a helyzet a tyúkkal konkrétan?

A modern házityúk (Gallus gallus domesticus) egy hosszú evolúciós folyamat eredménye, valószínűleg a szürke dzsungeltyúkból alakult ki. Az evolúciós elmélet szerint a legelső „igazi” tyúk egy „majdnem tyúk” által rakott tojásból kelt ki – vagyis a tojás tartalmazta azt a genetikai mutációt, amelyből megszületett az első valódi tyúk. Így még ebben az esetben is: A tojás volt előbb, mégpedig a tyúkot megelőző állat által rakott tojás.

Szürke dzsungeltyúk. Forrás: Yathin S Krishnappa, CC BY-SA 3.0, wikipedia

Összefoglalva a kutatás eredményét

• Ha általánosan nézzük a tojást, mint életkezdési formát, akkor már jóval a madarak előtt is létezett (pl. halaknál, kétéltűeknél, dinoszauruszoknál).
• Ha amniota (szárazföldi tojásrakó) tojásról beszélünk, akkor a kutatás szerint az élve szülés volt az elsődleges stratégia, és a kemény héjú tojás csak később fejlődött ki.
• Ha konkrétan tyúkról van szó, akkor az első igazi tyúk egy tojásban fejlődött ki – tehát a tyúktojás volt előbb, mint a tyúk.

Miért érdekes ez?

Ez a kutatás nemcsak a híres kérdésre ad tudományos választ, hanem fontos betekintést is nyújt az evolúció működésébe: hogyan alkalmazkodnak az élőlények szaporodási stratégiái a környezethez, és hogyan jöhetnek létre új fajok apró, de jelentős változásokkal.

Írásom végén pedig itt hagyok néhány érdekes – és tanulságos – történetet.

Mesés változat

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy különös kis falu a világ végén, ahol az emberek csak tyúkokkal és tojásokkal foglalkoztak. Nem volt aranyuk, nem volt ezüstjük – de annál több kérdésük.

A falu bölcsei évezredeken át vitatkoztak azon, hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás. Egy napon úgy döntöttek, megkérdezik a Mindent Tudó Baglyot, aki az Öreg Tölgyfa tetején lakott.

A bagoly hunyorogva végignézett rajtuk, majd így szólt:

– A válasz egyszerű, de egyikőtök sem fogja szeretni. A tojás volt előbb… de nem tyúktojás. Az élet millió formában jött már világra tojásból, mielőtt a tyúk először kotkodált. De ne feledjétek: a kérdés nem arra való, hogy választ találjatok, hanem hogy megértsétek: a világban minden egymásból következik. Mint a tyúk a tojásból, és a tojás a tyúkból.

A falu népe meghajolt, és ettől a naptól kezdve többé nem vitatkozott – inkább sütöttek egy jó rántottát.

Vagy itt van egy másik történet is

Egy tanítvány megkérdezte a mesterét:

– Mester, mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás?

A mester mosolygott, majd elővett egy magot és egy növényt. A magot a tenyerébe tette, a növényt pedig a földre.

– Mondd meg nekem, tanítvány: a mag volt előbb, vagy a fa?

A tanítvány elgondolkodott, majd így felelt:

– A fa adja a magot, de a mag adja a fát. Olyan, mintha nem lenne kezdet.

A mester bólintott:

– Így van. Néhány kérdés arra szolgál, hogy észrevedd: a dolgok körkörösek, nem lineárisak. Aki ragaszkodik a sorrendhez, az elszalasztja a lényeget: az élet nem a sorrendben, hanem a folyamatban rejlik.

Itt van egy alternatív mitológia is, ahol az Égiek leülnek egy tojás fölött tanácskozni.

A Tojás Tanácsa – Égiek meséje az Első Tyúkról

Az idők kezdetén, amikor még csak a nagy Köd szőtte a világot, az Égiek összegyűltek a Létezés Peremén. Ők voltak az Első Négy: Káosz, Idő, Forma és Lélek.

Az asztalukon egyetlen dolog feküdt: egy tökéletes, aranyló tojás. Légies, mégis súlya volt. Belsejében valami dobogott… valami ismeretlen.

Káosz felnevetett:
– Ez a tojás önmagától született. Belőle lesz minden – vagy semmi.

Idő ránézett, és így szólt:
– Minden dolognak van kezdete. Ha ez a kezdet, akkor a benne rejlő lény fogja meghatározni a világ menetét. De mi lesz benne?

Forma hozzásimult a tojáshoz, s tenyerével megérezte a héján belüli lehetséges alakokat:
– Madár. Tollas, kétlábú, hangos… érdekes döntés. Legyen tyúk.

Lélek halkan suttogott:
– De ha tyúk lesz belőle, akkor az új tojásokat fog rakni… És azok újabb tyúkokat. Nem egy, hanem sok. És mindegyik más. Nem lehet kontrollálni.

A Négy ekkor tanácskozásba kezdett. Hosszú ideig beszéltek, néha haraggal, máskor csöndben. A tojás közben fényt bocsátott ki, mintha tudta volna: róla van szó.

Végül úgy döntöttek: nem törik fel a tojást. Inkább elrejtik egy fiatal világban, a harmadik bolygón egy középszerű csillag körül.

Ott, valamikor, valahol, majd kikel belőle az első tyúk. És az emberek, ha meglátják, kérdezni fogják: „Mi volt előbb – a tyúk vagy a tojás?”

És az Égiek ekkor mosolyogtak. Mert tudták: a kérdés örökké élni fog – és azzal együtt az emléke is annak a világnak, ahol minden kezdetet keres.

Forrás:

tanulmányok

Felső kép: pixabay