Elveszett városok a víz alatt
Vajon az Atlantiszról szóló történet csak legenda? Nem biztos – mert a világ tele van valódi, elmerült városokkal.
A tengerparti települések mindig is vonzották az embereket. Gazdag földek, bőséges halászat, kereskedelem – minden adott volt a fejlődéshez. Csakhogy a tenger néha könyörtelen. Egy földrengés, egy szökőár, egy hirtelen tengerszint-emelkedés, és egész városok tűnnek el a habok alatt. Atlantisz történetét valószínűleg mindenki ismeri. Ez a neve annak a legendás szigetnek, illetve kontinensnek, amely a görög filozófus, Platón szerint egy természeti katasztrófa következtében süllyedt el. Platón alapján egy olyan civilizáció és tengeri hatalom volt, amely a „Héraklész oszlopain túl” fekvő fő szigetéről kiindulva Európa és Afrika nagy részét leigázta.
Platón Atlantiszt Poszeidón birodalmaként írja le, aki a halandó Kleitoval szerelembe esett (egy kettejük tiszteletére emelt atlantiszi templomot is megemlít), elsőszülött fiuk, Atlasz pedig megörökölte a birodalmat, és ez az öröklődés sokáig így folytatódott. Atlantisz lehetséges létezését már a késő ókorban is vitatták. A mai történettudomány főárama továbbra is mítosznak tartja a létezését, ugyanakkor a független kutatócsoportok számtalan kísérletet tettek a megtalálására és az általuk bemutatott adatok és a tengeri merülések során feltárt romok új lendületet adtak az elveszett civilizációról szóló vitának.
Atlantisz feltételezhető helyét mutató térkép. Forrás: wikipedia
A legenda szerint Atlantisz volt a legnagyobb tengerbe merült birodalom – egy egész civilizáció, amely egyetlen nap és éjjel alatt elsüllyedt. De nem az egyetlen víz alá merült sziget volt. Ha hihetünk a legendáknak, akkor volt más-más kontinenseken, szigeteken is olyan terület, aminek létezését a mai napig vitatják. Mai írásomban olyan városok után kutattam, amikre nincs száz százalék bizonyíték, hogy valóban léteztek-e, majd elsüllyedtek-e, annak ellenére, hogy a búvárok a Föld e részein hihetetlen kincsekre bukkantak.
1. Hérakleion – Egyiptom elveszett kikötővárosa
Nemcsak a görögöknél, hanem más kultúrák legendavilágában is megtalálhatjuk a tenger által elárasztott gazdag, boldog szigetről szóló történetet, így az egyiptomi Középbirodalomban fennmaradt egy papirusz (A hajótörött legendája), amely elmeséli egy utazó történetét, aki a fáraó bányái felé tartott egy hajón. Amikor hatalmas hullámok összetörték a hajót, egyedül ő maradt életben. Egy gerendába kapaszkodva partra sodródott egy szigeten. Itt egy sárkány lakott, aki a barlangjába vitte a hajótöröttet, de nem bántotta. Azt mesélte a hajótöröttnek, hogy régen a szigeten gazdagság és boldogság uralkodott és hetvenöt elégedett sárkány lakott rajta, akik közül már csak ő maradt életben. Távollétében egyszer egy csillag zuhant a szigetre és szénné égetett mindent. Megjósolta még azt is, hogy egy egyiptomi hajó megmenti a hajótöröttet, de azt is hozzátette, hogy: „soha többé nem láthatod majd e szigetet, mert a hullámok maguk alá temetik”. Az egyiptomi elbeszélés azonban világosan kijelenti azt is, hogy a szigettel Egyiptomnak rendszeres kapcsolatai (kereskedelmi és politikai) vannak, hajók járnak oda-vissza.
A pezsgő kikötőváros neve: Hérakleion, ami Egyiptom legfontosabb kereskedelmi központja volt, mielőtt Alexandria felemelkedett volna. A várost több mint ezer éven át elveszettnek hitték. Aztán a 2000-es években búvárok bukkantak rá: szobrok, templomok, sőt még óriási gránitfáraók is a víz alatt hevertek. Olyan érzés volt, mintha egy víz alatti múzeumba csöppentek volna. A régészek szerint Hérakleion földrengések és áradások miatt merült a tengerbe.
2. Jonaguni – Japán víz alatti piramisa
Az 1980-as években helyi búvárok egy figyelemreméltó víz alatti sziklaformációt fedeztek fel a szigettől délre. Ez az úgynevezett Jonaguni monumentum, mely lépcsőzetes teraszokat képező sima oldalú és hegyes sarkú kőtömbökből áll. Bár az akadémikusok egy része úgy véli, hogy természetes diaklázisról lehet szó, Kimura Maszaaki, a Rjúkjúi Egyetem szeizmológus professzora és sok más kutató szerint a romok mesterséges eredetűek és 2-3000 évesek lehetnek. Az építmények földrengés következtében süllyedtek a tengerbe, jelenleg 10 m vízréteg alatt fekszenek. A korábbi szárazföldi eredetet támasztja alá az egyes barlangokban található cseppkő, ami víz alatt nem jön létre.
A Jonaguni monumentum víz alatti formációi. Forrás: Melkov, CC0, wikipedia
Patrick D. Nunn, a Dél-Csendes-óceáni Egyetem óceáni földtudományi professzora alaposan tanulmányozta a képződményeket és arra az álláspontra jutott, hogy a víz alatti képződmények tovább folytatódnak fölfelé és palás szerkezetűek, amelyeket „kizárólag természetes folyamatok formáltak”, s „nincsen semmilyen ok azt feltételezni, hogy mesterségesek lennének”. A mai napig vita tárgya, hogy emberi kéz műve-e, vagy csupán természetes formáció. Ám a lépcsők, teraszok és hatalmas kőtömbök sokak szerint egy ősi, több ezer éves civilizáció nyomai. Ha igaz, akkor ez lehet Ázsia saját „Atlantisza”.
3. Dvárka – India elveszett városa
Az indiai mondavilágban a Mahábhárata című eposz őrzi egy sziget, Dvárka történetét. Dvárka városát Krisna isten alapította - amikor eljött Mathurából - kicsit délebbre volt, és Krisna halála után egy nagy árhullám elpusztította. Sokan sokáig mesének hitték. A régészeti feltárások hajó- és horgonymaradványt találtak a közelben a tenger mélyén az i. e. 3. évezredből és egy elsüllyedt város nyomait. Gudzsarát partjainál búvárok kőfalakat, oszlopokat és templomromokat fedeztek fel – pontosan ott, ahol a legendák Dvárkát említették. A leletek alapján a város több ezer éves lehet. Így a mítosz valósággá vált.
Festmény Krisna Dvárkájáról. Forrás: Kesu Kalan / Miskina, wikipedia
4. Sicseng – a kínai Atlantisz
Kína egyik leglenyűgözőbb víz alatti városa Sicseng, vagyis az „Oroszlánváros”. Ez a település nem ősi katasztrófák miatt merült el, hanem a modern kor áldozata lett: Sicseng 1959-ben süllyedt el, amikor a kínai kormány egy új vízi erőmű és gát megépítéséről döntött a területen, melynek következtében az ősi város víz alá került. A vidék elárasztásával jött létre a Qiandao mesterséges tó. Az Oroszlánváros most 25-40 méterre fekszik a víz alatt. Az elsüllyesztett város több évtizedig elfeledett volt.
A terület elárasztásakor létrejött Csientao-tó, vagyis az Ezer sziget tava 573 négyzetkilométeren terül el. Ahol korábban több mint ezer domb magaslott, most több mint ezer sziget található. Qiandao kristálytiszta vizéről, egzotikus erdejéről és szigeteiről híres. Az egykor virágzó város hamar a feledés homályába merült, és csak a 2000-es évek elején került újra a figyelem középpontjába, amikor a búvárok újra felfedezték az elsüllyedt várost.
Az épületek, templomok és utcák azonban ma is tökéletes állapotban rejtőznek a víz alatt, több mint 40 méteres mélységben. Olyan, mintha egy időkapun át visszarepülnénk a múltba – csak épp búvárfelszerelésben.
5. Pavlopetri – a legrégebbi víz alatti város Görögországban
Pavlopetri a világ egyik legrégebbi ismert víz alatti városa, amely Görögország déli partvidékén, Lakónia területén, a Peloponnészosz félsziget délkeleti csücskénél található. A település maradványai mindössze 3–4 méter mély víz alatt fekszenek, ami különösen jól tanulmányozhatóvá teszi. Pavlopetri különlegessége, hogy városszerkezete meglepően fejlett volt. A víz alatt ma is jól kivehető az utcahálózat, a több helyiségből álló házak alaprajza, udvarok, raktárhelyiségek, sőt sírok is. A feltárások alapján legalább tizenöt épületet, több utcát és egy központi teret azonosítottak. A házakban talált kerámiák és használati tárgyak arra utalnak, hogy a lakók fejlett kézművességgel és élénk kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek.
A város pusztulását valószínűleg több tényező együttese okozta. A térség földrengésveszélyes, és a kutatók szerint ismétlődő földmozgások süllyeszthették meg a partvidéket. Ehhez járult hozzá a tengerszint fokozatos emelkedése is. Kr. e. 1000 körül a település végleg víz alá került, és az évszázadok során teljesen feledésbe merült. A romokat 1967-ben fedezte fel egy brit kutatócsoport, és azóta Pavlopetri a víz alatti régészet egyik kiemelkedő lelőhelye. Úgy néz ki, mintha egy ókori falu egyszerűen csak „megfagyott volna az időben”.
Pavlopetri valahol itt található (pirossal jelölt rész). Forrás: CC BY-SA 3.0, wikipedia
Fenti történetekből megtudhatjuk, hogy a természet ereje hatalmasabb bármilyen birodalomnál. Egyetlen földrengés, cunami vagy vízszintemelkedés, és a legnagyobb civilizációk is nyomtalanul eltűnhetnek. A tenger mélyén ott lapulnak városok, ahol valaha emberek éltek, piacok nyüzsögtek, gyerekek játszottak az utcán, templomokban imádkoztak. Most pedig a csendes hullámok őrzik titkaikat, míg a búvárok és régészek apránként újra fel nem tárják őket. Ezek a történetek lehetnek akár különböző népek alaplegendái is, de ezekből nem következtethetünk arra, hogy Atlantisz nem létezett. A legendák és mítoszok alapjai gyakran bizonyított tények. Az írásos emlékek alapján annyit mindenképpen megállapíthatunk, hogy Atlantisz létezése nem tény, de nem is alaptalan mese.
Forrás:
Felső kép: Milan, pexels
ÉrdekességekVilága cikkajánló
