Izland az Atlanti-óceán északi részén fekvő szigetország, különleges világ, ahol a természet olyan erővel mutatkozik meg, ahogy kevés helyen a Földön. E kicsiny, alig 400 ezer lakosú országot sokan a „tűz és jég földjeként” emlegetik, hiszen egyszerre találhatók itt hatalmas gleccserek és állandóan fortyogó vulkánok, gőzölgő geotermikus források és fenséges vízesések.

Az ország fiatal földtörténeti szempontból: mindössze 16–20 millió éve emelkedett ki az óceánból a két kőzetlemez – az észak-amerikai és az eurázsiai – találkozásánál. Ennek köszönhető, hogy Izland máig aktív vulkanikus terület: a felszín alatt állandó mozgásban van a föld, és a sziget felszíne szinte évente változik a földrengések és gejzírkitörések nyomán.

Ám nem csak a táj teszi lenyűgözővé ezt az országot. Az izlandiak kultúrája is különleges: a sagák, vagyis a középkori hősi történetek megőrizték az északi világ szellemiségét, és az izlandi nyelv olyannyira ősi formában maradt fenn, hogy a mai napig könnyen érthető számukra ezek a több száz éves szövegek. A sziget ugyanakkor modern és fejlett: Reykjavík, a világ legészakibb fővárosa nyüzsgő kulturális életet, gasztronómiai élményeket és skandináv dizájnt kínál az utazónak.

Izlandon az ember úgy érezheti, mintha egy másik bolygóra csöppent volna: holdbéli lávamezők, fekete homokos strandok, jégkék gleccserlagúnák, zöldellő völgyek és végtelen vízesések váltják egymást. Mindezt olyan tisztaság és béke lengi körül, amely a rohanó világban valódi felüdülés. Nem véletlen, hogy sok utazó bakancslistáján előkelő helyen szerepel ez az ország – és aki egyszer eljut ide, legtöbbször visszavágyik.

Izlandi tájkép. Forrás: Fran Cano Cabal / CC BY-SA 3.0 / wikipedia

Érdekességek Izlandról

• Tűz és jég szigete – Izlandon egyszerre találhatók aktív vulkánok, gejzírek és hatalmas gleccserek. Ezért is nevezik a „tűz és jég országának”.
• Megújuló energia – Az ország szinte teljes egészében megújuló forrásokból (geotermikus energiából és vízenergiából) fedezi az áramellátását.
• Kék Lagúna – Az izlandi tájak tele vannak vízesésekkel, fjordokkal, lávamezőkkel és melegvizű forrásokkal. A híres Kék Lagúna például egy geotermikus fürdő a lávamezők között, amely világszerte ismert.
• Állatvilág – Izland környékén gyakori a bálnales, de a sziget madárvilága is különleges, például a puffin (lunda madár) itt költ nagy számban.
• Nyelv és kultúra – Az izlandi nyelv alig változott az elmúlt ezer évben. Az izlandiak mai napig beszélik az óészaki nyelvhez nagyon hasonló izlandit, így könnyedén olvassák a középkori sagákat.
• Északi fény – Télen Izland az egyik legszebb hely a világon, ahol megfigyelhető az aurora borealis (északi fény).

Az egyetlen őshonos állat: a sarki róka

Mielőtt az emberek megtelepedtek volna Izlandon (kb. a 9. században, a vikingek érkezésével), a szigeten csak a sarki róka (Vulpes lagopus) volt az egyetlen őshonos szárazföldi emlős. A sarki róka valószínűleg a jégkorszak idején jutott el Izlandra, amikor a sziget még össze volt fagyva Grönlanddal és a szárazfölddel, így át tudott menni a jégen. Más nagyobb állat nem volt képes eljutni a szigetre, mert Izlandot mély óceán veszi körül. A vikingek érkezésével viszont az emberek szándékosan vagy véletlenül behoztak új fajokat: háziállatokat (juh, ló, szarvasmarha, kutya, macska). Később egyes rágcsálók (pl. egér, patkány) is megtelepedtek. Ma tehát már több emlősfaj él a szigeten, de az egyetlen őshonos közülük a sarki róka. Ezért is különösen fontos és szimbolikus állat az izlandi természetben.

Sarki róka. Forrás: Rama / CC BY-SA 2.0 / wikimedia commons

Néhány érdekesség a sarki rókáról:

• A sarkvidékeken él (Izlandon, Grönlandon, Észak-Kanadában, Szibériában).
• Bundája télen hófehér, nyáron viszont barnás vagy szürkés árnyalatú, így mindig jól beleolvad a környezetébe.
• Rendkívül ellenálló a hideggel szemben: bundája a legjobb hőszigetelő szőrmék közé tartozik az emlősök világában.
• Kicsi, lekerekített fülei és rövid orra is segíti, hogy minél kevesebb hőt veszítsen.
• Tápláléka főleg lemmingekből, madarakból, tojásokból, de akár bálnák teteméből is állhat.
• Az izlandiak számára különösen kedves állat, mert Izland egyetlen őshonos szárazföldi emlőse.

Utazási útmutató Izlandhoz

Mikor érdemes Izlandra utazni?

• Nyár (június–augusztus): hosszú nappalok, kellemes idő, túrázáshoz ideális, a hőmérséklet: 15–20 °C.
• Tél (november–március): hidegebb (0–5 °C körül), de ekkor lehet a legjobban látni az északi fényt és a jégbarlangokat; ebben az időben Izlandot varázslatos hangulat jellemzi.

Akureyri Izland legnagyobb városa a fővárosi régión kívül. A legtöbb vidéki város a halászati ​​ágazatra épül, amely Izland exportjának 40%-át adja. Forrás: Andrii Gladii / CC BY-SA 4.0 / wikipedia

Fő látnivalók

• Reykjavík – Hangulatos főváros pezsgő kulturális élettel. Itt található a Hallgrímskirkja templom, kikötő. Ráadásul Reykjavik a világ legészakibb fővárosa is.
• Golden Circle – Itt ellátogathatsz a Þingvellir Nemzeti Parkba: tektonikus hasadék, ahol az észak-amerikai és eurázsiai kőzetlemezek találkoznak. Megnézheted a Gullfoss-vízesést, amely hatalmas és lenyűgöző élményt nyújt. Itt tör fel a híres Strokkur gejzír pár percenként.
• Kék Lagúna – Itt találod a lávamező közepén a világhírű geotermikus fürdőt.
• Déli part – Vízesések (Seljalandsfoss, Skógafoss), Vík fekete homokos strandja, Jökulsárlón gleccserlagúna úszó jégtáblákkal.
• Észak-Izland – Mývatn-tó vulkanikus vidékei, Dettifoss-vízesés, amely Európa legerősebb vízesése.

Reykjavík. Forrás: robingileo / wikipedia

Közlekedés

• A legegyszerűbb autót bérelni, főleg ha Reykjavíkon túl is szeretnél bejárni mindent.
• Télen a 4x4-es kocsik erősen ajánlottak.

Távolsági busz. Forrás: KK70088 - Strætó AI H01 / CC BY-SA 2.0 / wikipedia

Ételek

• Halas ételek – friss lazac, tőkehal, pisztráng.
• Skyr – joghurtszerű tejtermék, nagyon népszerű.
• Kalandvágyóknak: hagyományos különlegességek, mint a fermentált cápa (hákarl).

Tippek

• Autóbérlés erősen ajánlott, főleg ha körbeutaznád a szigetet.
• Az időjárás rendkívül szeszélyes, gyorsan váltakozik, ezért réteges öltözetet viselj, és nem árt, ha vízálló kabát is van nálad!
• Bankkártyával szinte mindenhol lehet fizetni, készpénz alig kell.
• A természetben tiszteld a szabályokat: ne menj le a kijelölt ösvényekről, mert sérülékeny az ökoszisztéma.

Szívesen elutaznál Izlandra? Itt van egy 7 napos izlandi körút terve

1. nap – Érkezés Reykjavíkba

• Érkezés a Keflavík repülőtérre.
• Ha van időd, lazító fürdő a Kék Lagúnában a reptér közelében.
• Reykjavík felfedezése: Hallgrímskirkja templom, kikötő, séták a főutcán (Laugavegur).

2. nap – Golden Circle

• Þingvellir Nemzeti Park – tektonikus lemezek találkozása.
• Geysir – Strokkur gejzír kitörése.
• Gullfoss-vízesés – Izland egyik legszebb vízesése.
• Éjszaka vissza Reykjavíkba vagy a környéken szállás.

3. nap – Déli part I.

• Seljalandsfoss – vízesés mögé lehet sétálni.
• Skógafoss – 60 m magas vízesés.
• Dyrhólaey és Vík fekete homokos tengerpartja.
• Szállás Vik környékén.

4. nap – Déli part II.

• Skaftafell Nemzeti Park – gleccsertúrák, vízesések.
• Jökulsárlón gleccserlagúna – úszó jégtáblák és fókák.
• Mellette a Diamond Beach fekete homokon csillogó jégdarabokkal.
• Szállás Höfn környékén.

Izland egy ikonikus vízesése. Forrás: Pierre-Selim Huard / CC BY 4.0 / wikipedia

5. nap – Kelet fjordok

• Kanyargós utak gyönyörű fjordok között.
• Kis halászfalvak meglátogatása.
• Nyugodtabb, kevésbé turistás rész.
• Szállás Egilsstaðir környékén.

6. nap – Észak-Izland

• Dettifoss – Európa egyik legerősebb vízesése.
• Mývatn-tó – vulkanikus tájak, geotermikus fürdők.
• Ha van idő: Akureyri, Izland második legnagyobb városa.
• Szállás Akureyri környékén.

7. nap – Vissza Reykjavíkba

• Utazás vissza délre (kb. 5–6 óra autóval).
• Útközben meg lehet még állni kisebb látnivalóknál.
• Este indulás haza.

A piros vonal jelöli az útvonalat, a kék jelzők pedig a fontosabb megállókat.

Tippek az útitervhez    

• Nyáron érdemes autót bérelni és körbejárni a szigetet.
• Télen rövidebb nappalok vannak, így inkább a déli part és a Golden Circle a praktikus.
• Ha több időd van, lehet bővíteni a terveidet a Snaefellsnes-félszigettel, vagy a Nyugati-fjordokkal.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Dieter Schweizer / CC BY-SA 3.0 / wikipedia