Sokáig úgy hittük, hogy az intelligencia kizárólag az ember kiváltsága. A tudomány évszázadokon át hierarchiába rendezte az élőlényeket: legfelül az ember állt, alatta a főemlősök, majd az emlősök, madarak, hüllők és végül a rovarok. Az utóbbi évtizedek kutatásai azonban gyökeresen megváltoztatták ezt a képet. Ma már egyre több bizonyíték szól amellett, hogy az állatvilág sokkal intelligensebb, érzékenyebb és tudatosabb, mint korábban gondoltuk.

Gyász, emlékezet és a halál tudata

Az állati intelligenciát gyakran akkor ismerjük fel, amikor viselkedésük az emberére emlékeztet. Az elefántok erre az egyik legmegrázóbb példát szolgáltatják. Megfigyelések és tudományos vizsgálatok szerint az elefántok emlékeznek elhunyt társaikra, visszatérnek a csontjaikhoz, és különös figyelemmel vizsgálják azokat – még a bomlás különböző szakaszaiban is.

Forrás: effortlessly, pixabay 

Egy 2019-es tanulmány arra utal, hogy ez a viselkedés nem puszta kíváncsiság: az elefántoknál a halottak iránti érdeklődés a gyász jele lehet, sőt akár saját halandóságuk felismerésére is utalhat. Ez a fajta érzelmi és kognitív komplexitás korábban elképzelhetetlennek tűnt az állatok esetében.

Delfinek, akik néven szólítják egymást

A delfinek intelligenciája régóta lenyűgözi a kutatókat. Ezek a rendkívül szociális tengeri emlősök nemcsak együttműködnek, hanem kifinomult kommunikációs rendszert is használnak. Kutatások szerint minden delfin egyedi „aláírás-füttyel” rendelkezik, amely funkcióját tekintve nagyon hasonlít az emberi névre. Ezeket a „neveket” nemcsak önmaguk jelölésére használják, hanem egymás megszólítására is.

Forrás: Louiephoto, pixabay

Még ennél is érdekesebb, hogy a delfinek kommunikációja rugalmas és kontextusfüggő, akárcsak az emberi nyelv. Egy dél-brazíliai kutatás kimutatta, hogy a Laguna térségében élő delfinek több mint száz év alatt saját „akcentust” alakítottak ki, részben az ottani halászokkal való együttműködésük hatására.

Nem csak az emlősök okosak

Az intelligencia korántsem kizárólag az emlősök kiváltsága. Számos madárfaj – például a papagájok és varjak – bonyolult társas rendszerekben él, felismerik fajtársaikat, és viselkedésüket a köztük lévő kapcsolatokhoz igazítják. Ez az asszociatív tanulás képességére utal, amely az intelligencia egyik fontos mutatója.

Forrás: timokefoto, pixabay

Még meglepőbb, hogy az apró agyú rovarok is lenyűgöző kognitív képességekkel rendelkeznek. Egyes rovarok képesek eszközöket használni, arcokat felismerni, számolni, sőt megfigyelés útján tanulni. Ezek a felfedezések teljesen új megvilágításba helyezik az intelligencia fogalmát.

Az intelligencia evolúciója: nem rangsor, hanem mozaik

Sokáig azt hittük, hogy az intelligencia fejlődése egyetlen evolúciós vonalon haladt: az emlősöktől a főemlősökön át az emberig. Az új kutatások azonban ezt az elképzelést megkérdőjelezik. Az emberek és például a fejlábúak (mint a polipok) agyi struktúrája között meglepő hasonlóságokat találtak, ami arra utal, hogy az intelligencia konvergens evolúció eredménye is lehet, vagyis különböző fajoknál, egymástól függetlenül is kialakulhat, ha a környezeti nyomás ezt megköveteli. (A konvergens evolúció olyan folyamat, amely során egymáshoz nem kapcsolódó fejlődési vonalakon hasonló biológiai jellegzetességek alakulnak ki.)

Forrás: Sinousxl, pixabay

Egy 2020-as átfogó felmérés szerint az intelligencia nem hierarchikusan épül fel, hanem különböző módon oszlik meg az állatvilágban. Sok faj egy-egy kognitív területen kiemelkedően teljesít, míg más területeken gyengébb. A csimpánzok például bizonyos rövid távú memóriafeladatokban még az embereket is felülmúlják, ami a vadonban a túlélés szempontjából létfontosságú lehet.

Emlékezet, öntudat és érzések

A modern idegtudomány új távlatokat nyitott az állati elme kutatásában. Sok állat rendelkezik szemantikus memóriával, vagyis képes dolgokat összekapcsolni egymással. Ennél is izgalmasabb azonban, hogy egyes fajok – például patkányok és galambok – epizodikus memóriával is bírhatnak: képesek lehetnek korábbi élményeik felidézésére, mintegy „újra átélve” azokat.

Az intelligencia gyakran együtt jár olyan mentális tulajdonságokkal, amelyeket korábban kizárólag emberinek tartottunk. Több nagy emberszabású majom, valamint delfinek és elefántok is képesek felismerni magukat a tükörben. Ráadásul kísérletek azt sugallják, hogy az önismeret bizonyos mértékig tanulható képesség.

Forrás: maciejkow, pixabay

Az állatok érzelmi világának feltárása talán még nehezebb feladat. A legtöbb kutatás egyetért abban, hogy minden gerinces képes fájdalmat érezni, idegrendszerük hasonlósága miatt. Ugyanakkor arról, hogy milyen pozitív érzelmeket élhetnek át, még mindig nagyon keveset tudunk.

Új szemlélet, új felelősség

Ahogy egyre többet tudunk meg az állatok kognitív és érzelmi képességeiről, úgy válik egyre világosabbá: az intelligencia nem kizárólag az ember sajátja. A modern technológia és a friss elméleti keretek lehetővé tették, hogy bepillantsunk az állatok belső világába, és amit ott találunk, az gyakran zavarba ejtően ismerős.

Ha ezek az eredmények tovább erősödnek, nemcsak a tudományos gondolkodásunkat, hanem a nem emberi világhoz fűződő viszonyunkat is alapjaiban változtathatják meg. Az állatok nem pusztán ösztönlények, hanem gondolkodó, érző, sok esetben tudatos élőlények, akik sokkal közelebb állnak hozzánk, mint azt valaha is hittük.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: amouton, pixabay