Nappalok, évek az egyes bolygókon

Kategória:
Föld/Bolygók, Egyéb érdekességek

A nappalok hossza irányítja leginkább életünket itt, a Földön, hiszen bármennyire is vágynánk rá, nincs időnk mindent megtenni. Előbb-utóbb este lesz, és szervezetünk igényli az alvást. De vajon ha egy nap 24 óra helyett mindössze 10 órából állna, lenne-e elég időnk pihenni? Vagy mi történne akkor, ha ennek az ellenkezője valósulna meg, és egy nap több ezer órából állna? Hogyan változnának mindennapjaink? Vajon szervezetünk miként reagálna a jóval hosszabb nappalokra és éjszakákra? Hogyan tudnánk alkalmazkodni a fény és a sötétség periódusaihoz?

Ezek a tényezők az év hosszát is befolyásolják. Jelenleg, amíg a Föld megkerüli a Napot, nagyjából 366,26-szor fordul meg saját tengelye körül. Ez az időszak egy sziderikus év, amely körülbelül 365,26 sziderikus napig tart. Abban az esetben, ha például a Földnek mindössze 88 napra lenne szüksége ahhoz, hogy megkerülje a Napot, az évszakok hossza is jelentősen megváltozna. Nem háromhavonta váltanák egymást, hanem sokkal gyakrabban. De vajon hogyan nézne ki a naptárunk, ha ilyen drasztikus változások következnének be?

A fenti kérdéseken egy ideig szórakoztató elgondolkodni – bár sajnos az évszakok egyre ritkábban azonosíthatók, hiszen a számos változás következtében ma már szinte felismerhetetlenné vált, mikor van tavasz, nyár, ősz vagy tél. Ahhoz azonban, hogy mégis meg tudjuk válaszolni kérdéseinket, figyelembe kell vennünk Naprendszerünk összes bolygójának nap- és évhosszát. Az egyértelműség kedvéért: egy napról akkor beszélünk, amikor egy bolygó a saját tengelye körül egy teljes fordulatot tesz, míg egy év az az időtartam, amely alatt egy kört megtesz a Nap körül.

A Naphoz legközelebb keringő négy bolygó – a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars – alkotja a kőzetbolygók, más néven Föld-típusú bolygók csoportját. Ezek javarészt kőzetekből és fémekből épülnek fel, felszínük szilárd. A négy külső bolygó – a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz – a gázóriások közé tartozik, amelyek összetétele jelentősen eltér a kőzetbolygókétól: túlnyomórészt gáz halmazállapotú, könnyű elemek, elsősorban hidrogén és hélium alkotják őket. Átlagos sűrűségük kisebb, méretük azonban jóval nagyobb, mint a belső bolygóké. A gázbolygók mindegyike rendelkezik gyűrűrendszerrel, bár messze a legnagyobb és legismertebb a Szaturnuszé.

A Nap körül az összes bolygó, valamint a bolygók körül a legtöbb hold azonos irányban kering, és a forgásirányokra is döntően ez az irány jellemző: az ekliptika északi pólusa felől nézve ez a pozitív irány, vagyis az óramutató járásával ellentétes forgás. Vannak azonban kivételek is, amelyek ellentétes, úgynevezett retrográd irányban keringenek vagy forognak. Ilyen például az Uránusz és a Vénusz tengely körüli forgása, valamint a Neptunusz Triton nevű holdjának keringése, amely szintén retrográd, azaz negatív irányú.

Meglepő, hogy a többi bolygó naphossza és évhossza mennyire eltér a Földétől. Nem minden bolygó forog gyorsabban a tengelye körül, mint amennyi idő alatt megkerüli a Napot. Jó példa erre a Vénusz, ahol egy nap valójában hosszabb, mint egy év: szomszédos bolygónknak 243 földi napra van szüksége ahhoz, hogy befejezze a tengelye körüli forgást, miközben mindössze körülbelül 225 földi nap alatt kerüli meg a Napot. A Neptunuszon ezzel szemben egy nap mintegy 8 órával rövidebb, mint egy földi nap, ugyanakkor csak 165 földi év alatt tesz meg egy teljes kört a Nap körüli pályáján.

Az alábbiakban ismertetem az egyes bolygók adatait. A tizedesjegyeket kerekítettem, és mivel a Föld napjainak és éveinek hossza az idő múlásával kissé változik, az itt szereplő értékek csak hozzávetőlegesek.