2024. január 17-én, 9 óra 34 perckor a londoni állatkertben született egy nyugati síkvidéki gorillabébi, ez pedig új reményekre ad okot. A nyugati síkvidéki gorilla ugyanis kritikusan veszélyeztetett faj. Az apró csecsemőt mamája, Mjukuu mindössze 17 perc vajúdás után hozta a világra, s mindketten jól vannak. A kis gorillát még nem nevezték el az állatkert gondozói, akik folyamatosan szemmel tartják őt is és az anyukáját is kamerákon keresztül.

A fotó forrása: London Zoo / SWNS

Kathryn Sanders, a Londoni Állatkert főemlősök részlegének vezetője a Daily Mail-nek elmondta, hogy mindannyian nagyon örültek az új jövevény érkezésének, és a gondozók egész nap fülig érő szájjal vigyorogva végezték munkájukat. Kilenc éve nem született nyugati síkvidéki gorilla az állatkertben. „Rengeteg időt és teret adunk a mamának és a babának, hogy megismerhessék egymást, és a gorillacsapat többi tagjának is biztosítjuk azt a lehetőséget, hogy gyorsan hozzászokjanak az új tagjukhoz – ők is olyan izgatottak, mint mi, és nem tudják abbahagyni a bébi bámulását” – mondta Kathryn.

Mjukuu rendkívül gondoskodó szülő, ezért egy darabig nem engedte senkinek, hogy a kicsi közelébe menjen, hanem magánál tartotta őt. Később aztán a gorillacsapat fiatalabb tagjai számára is lehetővé tette, hogy találkozhassanak az újonnan érkezővel. Így tehát Alika és Gernot is megcsodálhatta a bébit.

A fotó forrása: ZSL

Az állatkerti gorillák gondozói nagyon tapasztalt emberek, így szokásos reggeli feladataik végzése közben hamar felfigyeltek arra, hogy Mjukuu vajúdni kezdett.

„A megszokottak szerint indult a napunk: reggelit adtunk a gorilláknak, és hozzáláttunk a takarítási feladataink elvégzéséhez” – mondta Kathryn Sanders. – „Amikor visszatértünk a hátsó barlangjukba, láttuk, hogy Mjukuu nyújtózkodni és guggolni kezd – tudtuk, hogy ez annak a jele, hogy vajúdik.” Nagyon gyors vajúdás után a gondozók kamerán keresztül nézték, hogy Mjukuu mennyire gyengéden bánik újszülöttjével, bebizonyítva ezzel kiváló anyai ösztöneit. Megmosdatta a kicsi gorillát és ellenőrizte, hogy mindene rendben van-e.

A fotó forrása: ZSL

A csecsemő apja Kiburi 2022 novemberében érkezett a londoni állatkertbe Teneriféről a nyugati síkvidéki gorillák nemzetközi természetvédelmi tenyésztési programja keretében. Kiburi egyébként még mindig ott él, és az újszülött őt is lenyűgözte. A hírnek minden bizonnyal a természetvédelmi szakértők is örülnek majd, hiszen ők már előbb figyelmeztettek mindenkit, hogy a faj száma jelentősen lecsökkent az elmúlt években. Azt, hogy jelenleg mennyi nyugati síkvidéki gorilla él a szabadban, pontosan nem lehet megmondani, mert ők Afrika legsűrűbb és legtávolabbi esőerdőinek egyikét lakják. És bár a szakértők szerint „jelentős populációk” élnek még ma is, mégis arra figyelmeztetnek, hogy a gorillafaj nagy száma nem védi meg őket a folyamatos hanyatlástól. Az orvvadászok és a betegségek miatt ugyanis a nyugati síkvidéki gorillák száma az elmúlt 20-25 évben 60%-kal csökkent. A legújabb becslések szerint mindössze 360 000 nyugati síkvidéki gorilla él még. A tudósok úgy vélik, ha most minden gorillát fenyegető veszélyt eltávolítanának, akkor is legalább 75 évre lenne szükség, hogy minden helyreálljon és megmeneküljenek a gorillák a kihalástól.

Ő itt Kiburi. A fotó forrása: PA

Nemcsak Londonban védik a fajt, de a Bristol Zoological Society is sokat tesz azért, hogy megmentse a gorillákat. Ők is részt vesznek a nyugati síkvidéki gorillák természetvédelmi tenyésztési programjában, a bristoli állatkertben pedig már egy héttagú család él, 2016 óta két gorillabébi született ott.

A nyugati síkvidéki gorillafaj egyaránt megtalálható az elsődleges és másodlagos erdőkben, a síkvidéki mocsaras területeken, és neve ellenére a hegyi erdőkben is. Tápláléka növényszárak és -levelek, gyümölcsök, valamint termeszek, melyeket növényszárakkal vagy ágakkal „halásznak ki”. A vadonban egy-egy család átlagos területe 8-45 négyzetkilométernyi (a táplálékkínálattól függően), naponta 3-5 kilométeres távot tesz meg.

A fotó forrása: Greg Hume

Az összes gorillaalfaj közül ez a legkisebb méretű. Az alfajon belül, éppúgy mint az összes többi gorillaalfaj esetében jelentős a nemi kétalakúság, azaz a kifejlett hím jóval nagyobb testű, másabb alakú és színű, mint a nőstény. A kifejlett, családdal rendelkező idősebb hím világosszürke hátú és farú lesz, emiatt „ezüsthátúnak” nevezik.

Ezüsthátú. A fotó forrása: Tim Strater

A legnagyobb hímek két lábra állva akár 180 centiméter magasak is lehetnek, tömegük elérheti a 270 kilogrammot. Az átlagos hímek azonban csak 140 kilogrammosak, míg a nőstények 90 kilogrammosak. Felállva az átlagos hím 163 centiméter magas, míg a nőstény 150 centiméteres. A szőrzete mindkét nemnek fekete vagy barnás, a hímnél vöröses fejtetővel. A fogazata erőteljes nagy őrlőkkel és a hímek esetében nagy szemfogakkal.

Forrás:

dailymail.co.uk

wikipedia