Mosómedve vagy kutya a mosómedve-kutya? Érdekességek az Európában nem túl népszerű különlegességről.

Raccoon dog, ami lefordítva annyit jelent: raccoon = mosómedve, dog = kutya, de valójában a mosómedve-kutya csupán az egyik elnevezése a nyestkutya őshonos alfajához tartozó állatnak. A külső hasonlóságuk miatt gyakran tévesen borznak, vagy mosómedvének gondolják őt. Ez az állat valójában sokkal közelebbi rokonságban áll az igazi rókával, semmi köze nincs az amerikai mosómedvéhez, a nevét azért kapta, mert akárcsak egy közönséges mosómedve, ő is álarcot visel. Neve ellenére tehát a mosómedve-kutya sem nem mosómedve, sem nem kutya, de a kutyafélék családjába tartozik, vagyis a kutyák, farkasok és rókák leszármazottjainak egyike. Mai írásomban összeszedtem néhány lenyűgöző tényt azokról az imádnivaló mindenevő lényekről, amelyek erdőkben, vizes élőhelyeken, mezőgazdasági területeken és városokban is megtalálhatók Svédországtól Japánig.

1. A mosómedve-kutyának két faja és négy alfaja van

Az egyik faj a Nyctereutes viverrinus, vagyis a japán mosómedve-kutya vagy tanuki, amely főként Japánban található meg, míg a másik faj, a Nyctereutes procyonoides (jelentése: éjszakai vándor), vagyis a közönséges mosómedve-kutya, amely Kelet-Ázsia szárazföldi részén és Észak-Vietnámban található. Több néven ismerik: mangut (evenki név), neoguri (koreai név). A közönséges mosómedve-kutyának négy alfaja is van: az usszuri mosómedve-kutya (Oroszország szibériai usszúri és amúri területein él, illetve Északkelet-Kínában, Észak-Koreában, de Európa többi részére is betelepítették), a jünnani mosómedve-kutya (Délkelet-Kínában és Észak-Vietnamban található), a koreai mosómedve-kutya (Koreai-félszigeten honos) és a kínai mosómedve-kutya (Kelet-Kínában őshonos).

2. A tanukik népszerűek a japán folklórban

A tanukik a japán néphiedelemben ősidők óta jelen vannak, rengeteg mese és monda szól róluk, különösen a szerencsével és a mágikus folklórral párosítják. Legfőképpen olyan mágikus erejű lényekként ábrázolják, akik alakváltó képességükről híresek, mellyel átverik az embereket. A tanuki átváltozásának fontos eleme a falevél. Sok képzőművészeti alkotáson látható levéllel a homlokán ábrázolva. Egyes területeken azt tartják, hogy nem csak ő maga tud átváltozni, de képes tárgyak alakját is megváltoztatni. Több történet is beszámol arról, hogy a trükkös teremtmények pénznek álcázott faleveleket adnak a kocsmárosnak, és így jutnak ingyen szakéhoz (japánok ősi alkoholos itala) és ételhez. Legfőképpen pocakos, alkoholista nőcsábászok és vándorló szerzetesek alakját szeretik felvenni.

A tanukikat legtöbbször ugyanazokkal az attribútumokkal ábrázolják. Fejükön általában nagy kerek bambuszkalap van, ami segít elkerülni a balszerencsét és a betegségeket. A tanukik arcán mindig széles mosoly ül. Két nagy szemük segít jó döntéseket hozni. Egyik kezükben egy szakés kannát tartanak, amire a „hacsi” (八, hachi) kanji van festve. Ez a szerencsehozó szimbólumok számára utal. A szakés kanna az erényt jelképezi. A másik kezében vagy egy üres pénztárca, vagy egy kötelezvény van, ami a bizalom jelképe, és annak is, hogy soha nem fizet. A nagy, bozontos farok a sikerek elérésében ad segítséget, a hatalmas kerek has pedig határozottságot és nyugodt döntéskészséget mutat. Gyakran ábrázolják még őket hatalmas, földig érő herékkel is, melyeket poggyászként vagy dobként használnak utazásaik során. Ez pedig a pénzügyekkel kapcsolatos szerencsét hozza meg. Ez az ábrázolásmód a Kamakura-korban alakult ki, de a megnagyobbodott herék nem szexuális témára utalnak, hanem a pénzzel kapcsolatos szerencsére. A tanukik óriási heréit nem csak a képzőművészetben jelenítik meg: vidám gyermekdalok és mondókák is elmesélik.

A tanuki gyakran megjelenített figura a japán képzőművészetben. Sokszor láthatóak boltok és éttermek bejáratai előtt is szerencsehozó figuraként.

Az egyik japán város, Kōka a mai napig mindenhol tanuki szobrokat mutat be. Egy érdekes történet is szól erről, amely a kétezres évek elejére vezethető vissza. 2004-ben Kōka városa elnyelte Shigaraki városát, amely a hat ősi japán kerámia központ egyike (a 8. század óta), Kiotóhoz, Ujihoz közel, Shiga tartományban található. A 12. században Japán hat kemencevárosának egyike is volt. Ma tanuki szobrok állnak az egész városban, beleértve a bárokat, parkokat és utcasarkot is. Ennek oka az, hogy több mint 60 évvel ezelőtt egy császár látogatott el a városba, a városlakók pedig ilyen szobrok megalkotásával kedveskedtek neki, ezzel üdvözölték. A mai napig láthatóak a modernebb Shigaraki-edényből készült tanuki-szobrok: egy gömbölyű, szalmakalapot viselő állat kezében szaké kulacsot tartva, amit a tanuki hatalmas heréi támasztanak meg.

3. A tanuki a populáris kultúrában is jelen van

A tanuki a japán populáris kultúra visszatérő karaktere, számos filmben, animációs filmben és videójátékban is ábrázolják.

Videójátékok

• A világhírnek örvendő Super Mario Bros. 3, Super Mario 3D Land, New Super Mario Bros. 2 és Super Mario 3D Worldjátékokban a hős, Mario, fel tud ölteni egy tanuki ruhát. A ruha felöltésével képes lesz annak minden, a mitológiából ismert képességét alkalmazni.
• A Nintendo 3Ds specifikus Animal Crossing videójáték szériában Tom Nook egy visszatérő karakter, egy tanuki, csakúgy mint unokaöccsei, Timmy és Tommy.
• A Shadow Tactics: Blades of the Shogun című játékban az egyik játszható karakter háziállata és egyben társa egy idomított tanuki, akit Kuma-nak hívnak.

Anime és manga

• A Ghibli Stúdió Pom Poko című animációs filmje egy csapat tanukiról szól, akik alakváltó varázserejükkel próbálják megmenteni élőhelyüket az emberek pusztításától.
• Kisimoto Maszasi Naruto című manga és anime szériájában, Gára erejét a testébe zárt egyfarkú tanuki démontól kapja.
• Oda Eiicsiró One Piece című anime és manga szériájában Choppert gyakran tévesztik össze egy tanukival furcsa megjelenése miatt.
• Wacuki Nobuhiro Ruróni Kensin című manga szériájában Kamija Kaorut gyakran hasonlítják a tanukikhoz.
• Takahasi Rumiko InuYasha című manga és anime sorozatában Hacsiemon is egy tanuki, akinek ezt neve is szimbolizálja.
• A BNA: Brand New Animal főszereplője egy lány, aki egy nap hirtelen átváltozik tanukivá, és képes lesz megváltoztatni az alakját.

4. A tanuki Európában nem mindenhol népszerű

Habár a mosómedve-kutya Kelet-Szibériában, Észak-Kínában, Észak-Vietnamban, Koreában és Japánban őshonos, ma már más területekre is betelepítették. 1927 és 1957 között a prémtenyésztő ipar 4000-9000 mosómedve-kutyát vitt be az Egyesült Államok európai és ázsiai területére. Ezért ma ez a mosómedve-kutya Észak- és Nyugat-Európában is megtalálható, viszonylag alacsonyabb példányszámban, többek között Finnországban, Svédországban, Norvégiában, Lengyelországban, Romániában, Csehországban, Szlovákiában, Németországban, Franciaországban, és Ausztriában. Magyarországon 1961-ben ejtették el az első példányt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Azóta is szórványosan előfordul.

Nem minden ország örül azonban a tanuki elterjedésének. Nem csak azért, mert betegségeket terjeszthetnek háziállatokra, de akár emberre is, hanem mert több pusztítást is végeznek: megölik például a madarakat és a pézsmapockokat, de a kerteket és a szőlőültetvényeket sem kímélik. Ebben hasonlítanak a mosómedvékhez. E tetteik pedig rendkívül felbosszantották elsősorban a svédeket. A Svéd Környezetvédelmi Szervezet gyakorlatilag arra buzdítja a lakosokat, hogy vadásszanak ezekre az állatokra, hogy csökkenjen a népességük. Úgy tűnik, Dánia is követi a példájukat.

5. A mosómedve-kutya bundáját műszőrmeként árusítják

A tanukikat finom tapintású szőrük miatt vadásszák, illetve telepítik be bizonyos országokban. Sok ruhára pedig úgy teszik rá bundájukat, mintha az műszőrme lenne. Erre a tényre néhány évvel ezelőtt egy állatvédő szervezet világított rá. Egyes országokban a mosómedve-kutyákat szőrük miatt tenyésztik, amelyet ruházati és kalligrafikus ecsetek készítésére használnak. Nagy-Britannia, Magyarország és Svédország betiltotta a prémtenyésztést, de a mosómedve-kutyát és más prémes állatokat Kínában és Japánban prémes farmokon tenyésztik, és a jelentések szerint az állatokat néha élve nyúzzák meg. A Humane Society petíciót nyújtott be a Szövetségi Kereskedelmi Bizottsághoz, hogy a kutya- és macskavédelmi törvény részeként vegyék bele a mosómedve-kutyákat, de 2014-ben a bizottság úgy döntött, hogy az állatokat ázsiai mosómedvéknek kell jelölni, nem kutyáknak. Valójában a szőrmekereskedelem miatt már Európában is szaporítják őket, mivel szőrüket sokféle ruházat elkészítésére fel tudják használni. Oroszországban például a hazai termelésű prém húsz százaléka mosómedve-kutyából származik. Szőrüket gyakran „murmansky” vagy „tanuki” szőrmének nevezik. Az Egyesült Államokban „ázsiai mosómedve”, Észak-Európában pedig „finn mosómedve” néven forgalmazzák. A szőrmét nem csak ruhákhoz, de nyakláncokhoz és bundákhoz is használják. Ha a mosómedve szőre selymesebb, puha tapintásúbb, akkor drágább is, míg a durva szőrű olcsóbb.

6. A mosómedve-kutya téli álmot alszik

A mosómedve-kutya egészen novembertől április elejéig téli álmot alszik (ennek hosszúsága függ a helyi éghajlattól is). Állítólag ők az egyetlen kutyafajták, akik télen hosszan szunyókálnak. A hibernáláshoz keresnek egy más állat által megépített, de elhagyott odút, és ezt használják. Mielőtt nekikezdenének téli álmuknak, testükben elegendő zsírt kell elraktározniuk, testtömegüknek legalább 50%-át. Ha ezt nem teszik, és melegebb napok jönnek télen, akkor előbb ébrednek fel az éhségtől, mint kellene, és kénytelenek lesznek azonnal táplálék után nézni. Ebből következik, hogy melegebb területeken élve egyáltalán nem hibernálnak.

7. A tanukik nem ugatnak

Ezek az állatok ugatás helyett nyafognak, nyöszörögnek vagy nyávognak. Ezt barátságos viselkedésként értelmezhetjük. Ám amikor fenyegetve érzik magukat, vagy félnek, akkor agresszívekké válnak, és morognak egymásra, illetve másokra. A kutyákkal ellentétben a tanukik nem csóválják a farkukat, de szaglásukat használják, hogy táplálékot keressenek.

8. A hím mosómedve-kutyák támogatják a nőstényeket​            

A mosómedve-kutyák tél végén szaporodnak, ez függ a földrajzi elhelyezkedésüktől is. Az ivarzás 3-5 napig tart, és a nőstények szagot bocsátanak ki, jelezve, hogy készen állnak a párzásra. Ebben az időszakban 3-4 hím udvarol a nősténynek, de nem jellemző az, hogy harcolnak érte, tehát elfogadják, hogy a nőstény válasszon.

Azt mondják a szakértők, hogy a mosómedve-kutyák a vadonban monogám természetűek, ez főként azért is lehetséges, mert párban erősebbnek tartják magukat. Már a párzás előtt rendkívül erős köteléket alakítanak ki egymás között a párok, és mindaddig együtt is maradnak, amíg az utódaik önállóvá válnak. A hímek és a nőstények segítik egymást kölykeik nevelésében, összefognak, hogy együtt neveljék fel a kicsiket. A hím élelem után kutat, és elviszi a nősténynek, amíg az vemhes, de miután megszülettek a kölykök, utána is együtt nevelik őket.

A mosómedve-kutya vemhességi ideje 59 és 64 nap között van, ezt követően 5-7 kölyök születik. A nőstények sűrű növényzetben vagy a rókák, illetve borzok által elhagyott odúkban szülnek. A kölykök vakon születnek, puha, fekete bundát viselnek, súlyuk általában 60-115 gramm. 9 vagy 10 napos korukban nyitják ki a szemüket, és körülbelül 14-16 napos korukra lesznek  fogaik. A kölyköket 40 nap után elválasztják anyjuktól. Ebben az időben a nőstény elmegy, hogy táplálék után nézzen, a hím pedig vigyáz addig a kölykökre. Ez fordítva is igaz: a hím is elmehet vadászni, amíg a nőstény vigyáz a kicsikre. Tehát a feladat a csemeték növekedése alatt is megoszlik. A kölykök négy hónapos koruk körül kezdik megtanulni a vadászatot szüleiktől, és nagyjából két hét múlva már készen is állnak az önálló életre, már képesek lesznek gondoskodni magukról.

A mosómedve-kutya kölykök 80-85 napos korukban érik el teljes méretüket, és 9-11 hónapos korban érik el az ivarérettséget.

9. Egy ritka, fehér tanukit fogtak el 2013-ban

2013-ban egy teljesen fehér, kék szemű tanukit találtak egy japán farmon, amely egy másik állatnak szánt csapdába került. Mivel fehér, ezért a japánok egyből a szerencsével kapcsolták össze. A 62 éves gazda – aki a tehénistállóban állította fel a csapdát – szerint a mosómedve-kutyák gyakoriak a környékükön, de ez az első fehér, akit látott. Elképzelhető, hogy a nőstény állat menedéket keresett a tomboló vihar elől az istállóban. Kiderült, hogy a fehérséget nem albinizmus okozta, hanem valószínűleg örökölte valamelyik felmenőjétől. A tanukit egy állatkert fogadta be.

10. A legendák nem mindig kedves lényként mesélnek róluk

Bár a tanukikat tréfáik ellenére kedves, szerethető lénynek mutatják be, a Kamakura és Muromacsi korból maradtak fent mítoszok, melyek pontosan ennek az ellenkezőjét láttatják.

Az egyik leghíresebb fennmaradt legendák egyike a Kacsi-Kacsi Jama. A történet szerint egy gazdának sikerült csapdába ejtenie egy tanukit, aki a földjén ólálkodott, majd fellógatta egy fára, hogy később megfőzze és megegye. Míg a férfi a városon kívül járt, a tanuki az életéért könyörgött a gazda feleségének aki éppen mocsit készített. Az nő szíve megenyhült rajta és elengedte őt. Miután elengedte, a lény ellene fordult, agyonütötte, és megfőzte levesnek a jószívű asszonyt, majd ezután fölvette annak alakját. A levest később felszolgálta a mit sem sejtő férjnek, magát pedig csak az étkezés után leplezte le.

A japán szóbeszédben azóta is jelen van egy bizonyos ironikusan „tanuki-levesnek” nevezett recept.

Van egy másik történet is, a Bunbuku Csagama, amely a legismertebbek egyike, azonban a tanukikat egy teljesen más oldalukról mutatja be. Egy nap egy igazán szegény ember talált egy csapdába esett tanukit, megmentette, majd az hálából felajánlotta neki hogy teáskannává változik, ő pedig adja el, hogy legyen miből élelmet vásárolni magának. Egy szerzetes meg is vette tőle és hazavitte a Morindzsi templomba (Morinji, Tatebajasi, Gunma prefektúra). Mikor a szerzetes a tűz felé tette a kannát, az elkezdett mozogni, táncolni, és össze-vissza szaladgálni a szobában. Onnantól kezdve az emberek csodájára jártak a Morindzsi templom táncoló kannájának.

A templomot azóta is híres turista látványosságként tartják számon. Bejárata előtt huszonegy tanuki szobor áll, illetve megtekinthető a híres teáskanna is.

Forrás:

mentalfloss.com

wikipedia

Képek: pixabay, kivéve fehér tanuki: japantimes.co.jp