Hol terem a műanyag?


Ha ma a kezedbe veszel egy műanyag palackot, egy játékkockát vagy épp a telefonod tokját, bizonyára nem arra gondolsz, hogy mindez valaha a Föld mélyén, sötét olajrétegekben kezdte az életét. Pedig a műanyag története nem a gyárakban indul, hanem ott, ahol évmilliók alatt a hajdani élőlények maradványai kőolajjá és földgázzá alakultak.

 

Egy különös „termés”: így születik a műanyag

A műanyag nem terem, mint a búza vagy az alma. Nem nő, nem virágzik, nem szedhető le.
Mégis, valahol a természet mélyén kezdődik az útja. A legtöbb műanyag ugyanis kőolajból és földgázból készül – vagyis olyan anyagokból, amelyek valaha élőlények voltak. Ha úgy tetszik, a műanyag a múlt életének különös újraszületése – bár korántsem olyan „zöld” formában, mint ahogy azt a természet kitalálta. A műanyagok mesterséges úton előállított vagy átalakított óriásmolekulájú szerves anyagból (polimerből) és (egy vagy több) adalékanyagból állnak. Jelen vannak életünk szinte minden fontos területén a háztartásokban, a járművekben, az egészségügyben, az elektronikában, az űrkutatásban stb.


A víz is műanyagba téve kerül értékesítésre. Forrás: Ravitave, CC BY-SA 4.0, wikipedia

 

A műanyag születésének története – a kémikusok kora

A műanyag nem egyik napról a másikra született meg. A 19. század elején a tudomány még csak tapogatózott az anyagok új világában, de néhány kíváncsi elme már ekkor elindította azt a forradalmat, amely örökre megváltoztatta a mindennapjainkat.

1838-ban Henri Victor Regnault laboratóriumában sikerült először PVC-t (polivinil-kloridot) előállítani. Egy évvel később Charles Goodyear rájött, hogy a gumifa tejszerű nedvéből, a latexből kiválasztható nyers kaucsuk kénnel keverve és melegítve vulkanizált kaucsuk, vagyis gumi lesz. Goodyear fia 1851-ben továbbvitte a kísérleteket, és felfedezte, hogy nagyobb kénmennyiséggel keménygumi (ebonit) is előállítható.

Ezek után sorra jelentek meg az első mesterséges anyagok:

  • 1844 – megszületett a linóleum,
  • nem sokkal később a műbőr és a vulkánfíber,
  • 1865 óta ismerjük a celluloidot,
  • 1897 óta pedig a galalitot.

A 19. század végére pedig már az első műselymek is megjelentek, megnyitva az utat a modern polimerek előtt.


Cellulóz-acetát műselyemből készült Christian Dior ruha. Forrás: Mabalu, CC BY-SA 4.0, wikipedia


A műanyagok igazi korszaka azonban a 20. században kezdődött. 1912-ben Fritz Klatte fektette le a PVC gyártásának alapjait, bár ipari méretekben csak 1938-ban indult be a termelés, miután felismerték az anyag sokoldalúságát.

Az első világháború idején hatalmas igény mutatkozott új, helyettesítő anyagokra – ez a szükség adott óriási lendületet a szerves kémiai kutatásoknak. A polimer műanyagok pályafutása az 1920-as években indult el, amikor Dr. Hermann Staudinger német kémikus 1922-ben felfedezte, hogy a szerves anyagok vázát nagyon hosszú molekulaláncok alkotják. Ő vezette be a „makromolekula” kifejezést, amely ma a műanyagok tudományos alapfogalma.

13 évnek kellett eltelnie, mire a világ elismerte Staudinger munkásságát – végül 1953-ban Nobel-díjat kapott felfedezéséért, amely az egész modern műanyagipar alapját jelentette.

 

A gyárak titkos kémiai konyhája

Miután a kőolajat a föld mélyéről kitermelik, hatalmas finomítókba kerül, ahol szétválasztják különböző összetevőire, például etilénre és propilénre. Ezek a vegyületek a műanyaggyártás kulcsszereplői: a laboratóriumokban és üzemekben polimerizáció során ezek a kis molekulák összekapcsolódnak, és hosszú láncokat alkotnak – ebből lesznek a polimerek, vagyis maga a műanyag.

Az eredmény eleinte apró, áttetsző gyöngyök formájában jelenik meg – ez az úgynevezett műanyag-granulátum. Innen indul a metamorfózis.


A szupermarketek polcai tele vannak műanyagba csomagolt termékekkel. Forrás: wikipedia

 

A műanyag átváltozása – amikor a gyöngyből palack lesz

A granulátumot különféle módszerekkel formálják:

  • Fröccsöntéssel készülnek a flakonok, játékok és poharak,
  • Extrudálással a csövek, fóliák és szívószálak,
  • 3D nyomtatással pedig ma már akár protézisek és űrkutatási alkatrészek is.

Így lesz az élettelen anyagból valami, ami körülvesz minket: a konyhában, az autóban, a gyerek szobájában, sőt, a tengerparton is.

 

Tudtad? Egy műanyag palacknak akár 450 évbe is telhet, mire teljesen lebomlik a természetben.

 

Egy kényelmes világ ára

A műanyag az emberiség egyik legnagyobb találmánya – olcsó, könnyű, sokoldalú és hihetetlenül tartós. Nélküle nem lenne modern orvostudomány, számítástechnika vagy élelmiszer-csomagolás. Csakhogy minden csodának megvan az ára. A műanyagszennyezés ma már bolygónk egyik legsúlyosabb problémája. Az egyszer használatos tárgyak, a mikroműanyagok és az óceánokban úszó „műanyag-szigetek” mind arra figyelmeztetnek, hogy a találmány, amely valaha megkönnyítette az életünket, súlyos következményeket okozhat, ha nem használjuk felelősen.


Partra vetett műanyagok a Vörös-tenger partján, Egyiptomban. Forrás: Vberger, wikipedia

 

A jövő: műanyag, ami mégis lebomlik?

A tudósok világszerte keresik a megoldást:

  • biológiailag lebomló műanyagokat fejlesztenek,
  • növényi alapú polimerekkel kísérleteznek,
  • sőt, már léteznek olyan baktériumok, amelyek képesek „megenni” a műanyagot.

A jövő műanyaga talán nem a kőolajból, hanem kukoricából, algából vagy szőlőhéjból készül majd – és nem évszázadok alatt, hanem hónapok alatt tűnik el, ha már nincs rá szükségünk.


A dolgozók a műanyagot válogatják. Sok szemetet újra lehet hasznosítani. Forrás: Ignácio Costa, CC BY 3.0, wikipedia


A műanyag tehát nem terem a természetben – de az ember hozta létre, a természet anyagaiból. És bár egyelőre inkább gondot, mint megoldást jelent, a kulcs a kezünkben van: ha újragondoljuk, újrahasznosítjuk és okosan használjuk, még a műanyag is visszatalálhat abba a körforgásba, ahonnan valaha az ihletét merítette.

„A műanyag nem terem – de rajtunk múlik, hogy milyen világot teremt maga körül.”

 

Forrás:

wikipedia

Felső kép: ImGz, CC BY-SA 3.0, wikipedia

Tetszett a cikk?

 

 

ÉrdekességekVilága cikkajánló

Az égbolt mitológiája
Föld/Bolygók, Egyéb érdekességek
Az ókoriak istenekhez kötötték a bolygókat, a Mars különösen erősen kapcsolódott a háborúhoz a vörös színe miatt.
Élt egy orvos, aki saját magát operálta meg
Emberek, Egészség és orvostudomány
Egy sebész, aki nemcsak másokon, hanem önmagán is bizonyította bátorságát és szakmai hitét.
A nyerő összetevő
Emberek, Pszichológia / Lélektan
Az egyetlen képesség, amelyet Steve Jobs mindig keresett az alkalmazottakban. Ez a tulajdonság meglepően alábecsült.
Jonathan, a világ legidősebb állata
Állatvilág, Állatok világa
2022-ben ünnepelte 190. születésnapját Jonathan, a teknős, tiszteletére 3 napos partit rendeztek.
Miért vágyunk a drámára – még ha fáj is?
Emberek, Pszichológia / Lélektan
A pszichológusok szerint a dráma ugyanúgy stimulálja az agyat, mint a koffein vagy az adrenalin.
Egy fa 40 gyümölcs
Növényvilág, Örökerdő / Fák
Ha a tudomány és a művészet összekapcsolódik, abból csakis tökéletes eredmény születhet.
A világ legöregebb fája: Matuzsálem
Növényvilág, Örökerdő / Fák
Egy élőlény, aki szemtanúja volt az emberi történelem egészének.
Vegának nevelt kedvenceink, 2. rész
Állatvilág, Érdekességek az állatokról
Néhány ötlet, tipp arra, hogy vegetáriánus háziállatnak milyet érdemes választani.
5, tudomány által IS támogatott diéta
Tudomány, Felfedezések
Most megmutatok öt olyan egészséges diétát, amikről a tudomány is bebizonyította, hogy hatékonyan működnek.

További cikkek »