Márka mögött az ember, 2. rész
Az első részből kiderült, hogy a Harley-Davidson egy családi fészerben „született”, s hogy a Vans mára már hatalmassá nőtt üzletei gyakorlatilag pénz nélkül indultak el. A márkák a mindennapjaink részei, életünkhöz tartoznak, szinte mindig a szemünk előtt vannak. De hogyan is néznek ki valójában azok az emberek, akik a nevüket adják ezeknek a hatalmas vállalatoknak, vagy akinek nevéhez fűződik egy-egy márka megalapítása? Nemrég kiderült, hogy „Tiffany” valójában egy férfi, míg a Barbie babát egy igazi lányról nevezték el.
Mai írásom a tegnapi folytatása, célom pedig, hogy bemutassam azokat az „arctalan” embereket, akiknek nevét az egész világon ismerik, a hozzájuk kapcsolódó termékeknek köszönhetően.
Márka mögött az ember, 2. rész
Adidas
A fotó forrása: East News, DenisMArt / Depositphotos.com
Az egyik legnépszerűbb sportruházati cég, az Adidas megalapítása Adolf „Adi” Dassler német suszter, feltaláló és vállalkozó nevéhez köthető. Kezdetben Adolf a testvérével, Rudolffal dolgozott együtt, de 1948-ban elhatározták, hogy munkájukat külön utakon folytatják. Rudolf Dassler idővel maga is szép „pályát” futott be suszterként, neki köszönhetjük a Puma sportruházati céget.
A cég története: A vállalkozást az első világháború után a két Dassler fivér, Adolf és Rudolf alapította, és kezdeti próbálkozásaik nem voltak egyszerűek, hiszen akkoriban szűkös idők jártak, így a két fiatalnak a fellelhető anyagokból kellett sportcipőket készíteni. A két testvér abszolút jól kiegészítette egymást, közülük Adolf volt a feltaláló és újító, míg Rudolf rendkívül jó kereskedői vénával volt megáldva. Abból indultak ki, hogy minden egyes sportágnak más és más jellegű cipőre van szüksége, s eszerint is cselekedtek. A kezdeti próbálkozások után a két testvér Herzogenaurachban elindította „Gebrüder Dassler” (Dassler-testvérek) néven a családi vállalkozásukat. Adolf folyamatosan jelen volt a sporteseményeken és szoros kapcsolatban állt a sportolókkal is, hogy minél jobban megismerhesse az igényeiket. Már a '20-as évek közepétől kísérleteztek a cipőkkel. Először az 1928-as amszterdami olimpián viseltek a sportolók Dassler-cipőket. A '30-as évek közepére a vállalkozás már közel száz főt foglalkoztatott és tizenegy sportágban részt vevők számára harminc különféle speciális lábbelit készített. 1936-ban Jesse Owens Dassler-futócipőben nyerte meg a berlini olimpián az aranyérmet. Időközben a két testvérnek családja lett, de ez a boldog esemény inkább a fivérek eltávolodásához vezetett. A második világháborúban a két testvér és családjaik vitája olyannyira elfajult, hogy a szétválás mellett döntöttek. Adolf 1947-ben indította újra a gyárat negyvenhét dolgozóval, a cég pedig 1949. augusztus 18-tól viseli az Adidas nevet.
Az áttörést az 1954-es labdarúgó-világbajnokság megnyerése jelentette, ahol a német csapat cserélhető Adidas-cipőkben játszotta végig a legendás Aranycsapat elleni döntőt. A fejlesztések mellett Adolf Dassler volt az első vállalkozó, aki híres sportolókkal reklámozta a termékeit: Jesse Owens, Muhammad Ali, Franz Beckenbauer is arcát adta a reklámokhoz. A cég minden jelentősebb sporteseményen képviseltette magát és az aktív sportolókkal tartott jó kapcsolatának köszönhetően szinte minden egyes sportág számára optimális cipőt készített.
1952-ben készítették el az első sporttáskát, 1963-tól indult meg a labdák gyártása, amelyek 1970 óta minden jelentősebb labdarúgó esemény hivatalos labdái. 1967-től gyártanak edző- és versenyruházatot, 1974-től pedig teniszütőket is.
Adolf Dassler 1978-as halálát követően a cég irányítását a felesége, Käthe és fia, Horst vették át. Horst nevéhez fűződik a márka franciaországi bevezetése és a sportmarketing terén elért vezető hely. Horst Dassler 1987-ben, 51 évesen teljesen váratlanul hunyt el.
1989-ben a vállalatot részvénytársasággá alakították, majd a '90-es évek elején visszatértek a hagyományokhoz, a kiemelkedő minőségű csúcstermékek gyártásához. 1991-ben vezették be az adidas EQUIPMENT márkát, 1992 óta pedig a Streetball a fiatalabb generációt célozza meg. 1993-ban Robert Louis-Dreyfus vette át a cég irányítását. A részvényeket 1995-ben vezették be a tőzsdére, 1997-ben az Adidas egyesült a Salomon Grouppal. 1998-ban kiszervezték a Taylormade-et a Salomonból, amely az Adidas Golffal együtt folytatta a tevékenységét. A vállalat vezetését 2001-ben Herbert Hainer vette át. 2005-ben a Salomont a hozzá tartozó leányvállalatokkal és márkákkal (Salomon, Mavic, Bonfire, Arc'Teryx, Cliché) eladták a finn Amer Sports Corporationnek. 2006. január 31-én hozták nyilvánosságra a Reebok átvételét, amellyel a cégcsoport forgalma kb. évi 9,5 milliárd euróra nőtt.
Tiffany & Co.
A fotó forrása: Ismeretlen szerző / Wikimedia Commons, Public Domain, pinkasevich / Depositphotos.com
1837-ben Charles Lewis Tiffany pénzt kért kölcsön apjától, majd egy iskolai barátjával megnyitották az első üzletüket. Kezdetben írószereket és ajándéktárgyakat árultak, később azonban más termékekkel is elkezdtek foglalkozni, például üvegáru, porcelán, evőeszközök, órák és ékszerek is a kínálatukba kerültek. 1853-tól a cég a Tiffany & Co. nevet viseli.
A cég története: 1837. szeptember 18-án, New Yorkban két fiatal, Charles Lewis Tiffany és Teddy Young elindították első boltjukat. A cég – amely akkor még a Tiffany nevet viselte – eredetileg írószereket és porcelántermékeket árusított. Az ékszerek 1853-ban kerültek a bolt kínálatába, amikor Charles Lewis Tiffany átvette az üzlet vezetését, és a nevet is megváltoztatta: Tiffany & Co-ra. A cég 1845-től adja ki éves katalógusát, az úgynevezett „Kék Könyvet”, amelyet a mai napig rendszeresen elküldenek leghűségesebb vásárlóiknak. A katalógus megkönnyítette a vásárlást, hiszen az érdeklődőnek ki sem kellett tennie a lábát otthonából, csak megrendelte a kívánt terméket, majd az otthonába szállították az egyedi ékszereket. Az első perctől kezdve gondot fordít a Tiffany arra, hogy gyors, személyes, exkluzív és profi kiszolgálásban legyen részük az ügyfeleknek, vásárlóknak. Klienseik többsége a mai napig a katalógusból rendeli meg a termékeket.
A Tiffanyt az ékszerszakma is elismerte, és az amerikai kormány is támogatta. A Tiffany lett az első amerikai cég, amelyet 1867-ben ezüstneműinek minősége miatt a párizsi Világkiállításon díjjal jutalmaztak. A kifinomult és a könnyed elegancia jellemzi a Tiffany ékszereket, s mostanra már a világ szinte összes városában megtalálhatók az üzletei.
Boeing
A fotó forrása: San Diego Air & Space Museum Archives / Wikimedia Commons, Public Domain, lucidwaters / Depositphotos.com
A The Boeing Company (röviden Boeing) egy amerikai multinacionális vállalat, amely repülőgépek, forgószárnyas légijárművek, rakéták és műholdak tervezésével, gyártásával és értékesítésével foglalkozik világszerte. A cég több mint 100 éves múltra tekint vissza.
A cég története: Eredetileg William Edward Boeing nem repüléssel foglalkozott, hanem fát árult. Az 1909-es seattle-i kiállításon látott először olyan repülőgépet, amely képes volt emberek szállítására, és azonnal elvarázsolta a gép. William Boeing első repülőgépét, a "B&W seaplane" nevet viselő kétüléses, két úszótalpas gépet 35 éves korában fejlesztette ki George Conrad Westervelttel, aki az amerikai haditengerészet mérnöke volt. A cég 1916. július 15-én a B&W nevet viselte, de még abban az évben megváltoztatták Pacific Aero Productsra, 1917-ben pedig felvette a Boeing Airplane Company nevet. Kezdetben a Boeing repülőgépek csak postai küldeményeket szállítottak. Az 1910-es években még senki nem gondolta, hogy a repülés elterjed majd szerte a világon és forradalmasítja a közlekedést, ezért utasok szállításáról abban az időben még nemigen eshetett szó. A Boeing első ügyfele az amerikai hadsereg volt. 1927-ben a Boeing légitársaságot alapított, Boeing Air Transport (BAT) néven. Egy évvel később ez a cég összeolvadt az alapító Boeing Airplane Company-val. A második világháború alatt lett a légitársaság igazán nyereséges a számos állami megrendelés miatt.
Barbie
A fotó forrása: Branded Content Marketing Association / YouTube, iolya / Depositphotos.com
Az 1959-ben elindított játék, Barbie a mai napig egyike a legkelendőbb divatbabáknak. Előállítója a Mattel Inc. A Barbie-baba megálmodója egy amerikai üzletasszony volt, aki egy német babától kapta az „ihletet”. Barbie majdnem 50 éven keresztül volt a játékpiac elsődleges szereplője, több vita és per témája, ami során több alkalommal parodizálták a baba köré épített fiktív életmódot. Megteremtése óta a Barbie-nak is egyre több konkurenciával kellett szembenéznie a saját kategóriájában.
A cég története: Az amerikai üzletasszony, Ruth Handler (1916–2002) lánya, Barbara játékát figyelve azt vette észre, hogy gyermeke szereti a papírbabáit felnőtt ruhákba öltöztetni. Abban az időben a legtöbb játékbaba gyermekre hasonlított. Ruth ezt a piaci rést akarta betölteni, amikor elképzelt egy felnőtt külsejű babát, amelyet fel lehet öltöztetni. Megosztotta elképzeléseit férjével, aki a Mattel játékvállalat egyik alapítója volt, de ő akkor még nem látott lehetőséget az ötletben.
Egy 1956-os európai út során, amit gyermekeikkel, Barbarával és Kennethtel tettek meg, Ruth rátalált egy német játékbabára, a Bild Lillire. A felnőtt alakú Lilli baba pont olyan volt, mint amilyen Handler képzeletében megjelent, ezért vett belőle hármat. Egyet a lányának adott, a többit pedig elvitte a Mattelhez. A Lilli baba egy népszerű képregényhősön alapult, akit Reinhard Beuthin rajzolt a Die Bild-Zeitung számára. Lilli öntudatos nő volt, aki tudta, mit akar és nem habozott lépéseket tenni álmai valóra váltásáért. A Lilli babát 1955-ben hozták forgalomba Németországban, és habár eredetileg nem gyerekjátékként került a polcokra, hamar kelendő lett a kislányok között, akik élvezték, hogy számos különböző ruhába lehetett öltöztetni.
Az Amerikai Egyesült Államokba való visszatérése után Handler asszony elkezdett dolgozni a baba dizájnján a tervező Jack Ryan (Gábor Zsazsa 6. férje) közreműködésével. A baba új nevet kapott: Ruth lánya után Barbie lett. Debütálása a New York-i American International Toy Fairen zajlott 1959. március 9-én. Ezt a napot szokás Barbie hivatalos születésnapjaként emlegetni. A Mattel megvette a jogokat 1964-ben a Bild Lilli babához, és ezt követően a Lilli gyártását beszüntették.
Az első Barbie baba fekete és fehér zebracsíkos úszódresszt viselt, lófarokba fogott frizurát; két verzióban volt kapható: szőke és barna hajjal. A baba, mint „Tinédzser divat-modell” került forgalomba, a ruháit a Mattel divattervezője: Charlotte Johnson kreálta. Az első Barbie-kat Japánban gyártották le, a ruháikat is ott varrták. Az első évben körülbelül 350 000 darabot adtak el belőle. Noha sok szülő kifejezte ellenérzését Barbie melleivel kapcsolatosan, Ruth Handler mégis ragaszkodott a baba nőies formáihoz. Az évtizedek során azonban a Barbie babák megjelenésén változtattak itt-ott.
Barbie egyike az első játékoknak, amik szervezett marketingstratégiával rendelkeztek. Hírnevét a széles körben sugárzott televíziós reklámok is terjesztették, ami aztán sok más, későbbi játék reklámozásához is ötletadó, inspirációs forrás lett. Szerte a világon milliárdnyi Barbie babát adtak el több mint 150 országban, így Magyarországon is. Ezért mondhatta Mattel, hogy minden másodpercben három Barbie-t vásárolnak valahol. A babához különféle egyéb árucikkeket is forgalmaznak, mint például könyveket, videójátékokat és főszereplésével animációs film is készült. Csaknem egyedülálló módon lett kulturális ikon. 1974-ben a Times Square egyik szekciója egy héten keresztül felvette a Barbie Boulevard nevet. Andy Warhol 1985-ben képet festett róla.
A babának azóta gazdag életrajza van, aminek semmi köze nincs Barbara Handler életéhez.
Lipton
A fotó forrása: Ismeretlen szerző / Wikimedia Commons, Public Domain, goglik83 / Depositphotos.com
A Lipton egy brit teamárka, amelynek tulajdonosa az Ekaterra. A Lipton áruházlánc is volt az Egyesült Királyságban, később az Argyll Foods-nak adták el, majd a cég csak teát árult. A cég nevét alapítójáról, Sir Thomas Liptonról kapta, aki 1890-ben alapította.
A cég története: Sir Thomas Lipton mindig is vállalkozó szellemű volt, noha 1850-ben egy szegény ír családba született. 1864-ben Lipton kabinos fiúnak jelentkezett egy Glasgow és Belfast között közlekedő gőzöshajóra, és ott teljesen elvarázsolta a hajó fedélzetén zajló élet, a tengerészek történetei, akik az Egyesült Államokba utaztak. Ezért, miután lejárt a szerződése, Lipton a megtakarított pénzéből egy jegyet vásárolt egy hajóra, amellyel eljutott az Egyesült Államokba. Öt évig dolgozott az országban, ez idő alatt az egész országot bejárta. Liptonnak számos munkája volt: dolgozott egy virginiai dohányültetvényen, könyvelőként egy dél-karolinai rizsültetvényen, házaló eladóként, ügynökként New Orleansban, farmosként New Jersey-ben, végül mint élelmiszerbolti asszisztens New Yorkban. 1870-ben visszatért Glasgow-ba, és kezdetben segített szüleinek a Gorbalsban lévő kis boltjuk vezetésében. De már akkor másról álmodott. Észak-amerikai tapasztalatait kamatoztatva rövidesen létrehozta az első saját boltját, amit Lipton boltnak keresztelt el. Néhány évvel később már több mint 20 saját boltja volt. Sir Lipton szerint a siker titka minőségi termékek viszonylag olcsó, megfizethető eladása, a reklám erejének kihasználása. Bármit is tett, egész életében optimista maradt. Miközben folyamatosan bővítette birodalmát, Skóciában, és Angliában is voltak üzletei, a teaárak csökkentek, a kereslet pedig egyre nőtt rájuk. 1880-ban Lipton befektetett a Nebraska állambeli Omaha fiatal teakészleteibe. 1888-ban már 300 üzlete volt, és akkor véglegesen úgy döntött, hogy teakereskedelemmel szeretne foglalkozni. Ő másként kezdte az üzletet, mint konkurensei, a szegényebb munkásosztálynak akart kedvezni, ezért arra törekedett, hogy ne a Mincing Lane-től szerezze be a teakészletét, ahonnan minden brit üzlet, mert az túl drága, hanem olcsóbb árura vágyott. 1890-ben Sri Lankára (korábbi neve Ceylon) utazott, ahol megvette első saját teaültetvényét, James Taylorral üzleti megállapodást kötve. Brit indiai tamil munkások dolgoztak ezeken a teakerteken, s a ceyloni teát nemcsak az Egyesült Államokban, de Európában is forgalmazni kezdték. Lipton tehát nagyszabású teakereskedelembe fogott, saját márkája: az azóta híressé vált Lipton márka név alatt.
Viktória királynő gyémántjubileumára 1897-ben 20 000 fontot adományozott, ami fedezte számos londoni szegény embernek a vacsoráját. Mivel nagylelkű segítője volt a szegényeknek, tevékenységéért 1898-ban Viktória királynő lovaggá ütötte, így lett Sir Thomas Lipton. Az általa alapított Lipton Birodalmat 1972-ben vásárolta meg az Unilever. Az azóta eltelt időben az erős alapot az Unilever még tovább fejlesztette, így a Lipton mára a világ több mint 120 országában jelen van, és a világ első számú teájává vált.
Forrás:
wikipedia
brightside.me
Felső kép: pixabay
Magazin cikkajánló