A csillagokat villódzó, sziporkázó fénypontokként látjuk szabad szemmel. A nagy távolság miatt tűnnek pontszerűnek, még a legnagyobb földi távcsövekben is. A csillagok fényének ezt a szabálytalan pislákolását – a szcintilláció jelenségét – a földi légkör áramlásai hozzák létre (gyakran, első ránézésre egyáltalán nem könnyű megállapítani, hogy az égen bolygót látunk-e vagy csillagot).

Az emberiség kezdete óta az emberek az égre néznek, és rácsodálkoznak a fent csillogó fényekre. A tudósok pedig a mai napig kutatják, hogy megértsék, hogy élnek, nőnek és halnak meg ezek a hatalmas – lentről aprónak látszó – kis gömbök. Egyszerre félünk tőlük és csodáljuk ezeket a jelenségeket. A mostani összeállításomban a csillagokkal ismerkedünk meg egy kicsit jobban – képeken.

1. River of Stars – Csillagok folyója

A fotó forrása: Astronomy & Astrophysics

Egy 1300 fényév hosszú és 160 fényév széles csillagfolyó látható ezen a hihetetlen fotón. A felvétel az Európai Űrügynökség (ESA) által kifejlesztett Gaia-val készült, amely a csillagok helyzetének, távolságának és mozgásának mérésére szolgáló asztrometrikus műhold.

2. Hidden beauty – Rejtett szépség

A fotó forrása: Solar Dynamics Observatory, NASA

Emberi szem számára láthatatlan ez a gyönyörű csillag, amelyről a pillanatfelvételt a NASA Solar Dynamics Obszervatóriuma készítette, olyan számítógépes modellek segítségével, amelyek rögzítik a láthatatlan napenergiát.

3. Hypervelocity stars – Hipersebességű csillagok

A fotó forrása: ESA/Marchetti et al 2018/NASA/ESA/Hubble, CC BY-SA 3.0 IGO

A képen 20 hipersebességű csillag száguldozik galaxisunk felé több millió mérföld per órás sebességgel. Őrülten hangzik? Pedig igaz. Ezek a csillagok nem véletlenül kapták a hipersebességű nevet.

4. Jiggling space bubbles – Jiggling űrbuborékok

A fotó forrása: X-ray: NASA/CXC/University of Michigan/J-T Li et al.; Optical: NASA/STScI

A Földtől 67 millió fényévre található NGC 3079 galaxis buborékokat fúj. A röntgensugárzás és az optikai fény által látható gömb alakú struktúrák akkor jönnek létre, amikor erős lökéshullámok érik a csillagok által kibocsátott gázokat az űrben. Lehetséges, hogy ezek a buborékok nagy energiájú kozmikus sugarakat küldenek a Föld irányába.

5. The entire sky – A teljes égbolt

A fotó forrása: R. White (STScI) and the PS1 Science Consortium

Négy év megfigyelés alatt készült el ez a csodálatos, égboltot átfogó térkép, amelyen a Tejútrendszer korongja középen kettévágva látható, és összesen több mint 800 millió csillagot foglal magában. A hawaii Mauiban található Pan-STARRS obszervatórium adatai alapján készült felvétel minden idők egyik legnagyobb csillagászati térképet mutatja.

6. Eta Carinae – Az égbolt „szörnye”

A fotó forrása: ESO

Az éjszakai égbolt egyik legfurcsább jelensége egyértelműen az Eta Carinae, amely hatalmas és fényes csillag, külső rétegei felpuffadnak, homokóra alakot vesznek fel, ettől eléggé bizarr látványt mutat. Ez a kép, amely az Európai Déli Obszervatórium hatalmas teleszkópjával készült a bipoláris szerkezetet, valamint a központi csillagból kijövő fúvókákat is mutatja.

7. Orion's belt – Orion öve

A fotó forrása: JCMT Transient Survey Team

Mintegy 1500 fényévnyire a Földtől, egy csillag plazma- és sugárzáskitörést robbantott ki, amely 10 milliárdszor erősebb, mint amit valaha is láttunk. A robbanást a hawaii Mauna Keán lévő, a James Clerk Maxwell-ről elnevezett teleszkóp rögzítette, és a jobb oldali fehér körön belül látható, hogy a csillag rövid időre világosabb lett mindennél, ami körülötte volt.

8. Massive star and tiny twin – Nagy csillag és apró iker

A fotó forrása: D. Ilee, University of Leeds

A képen látható MM 1a nevű fiatal csillag több mint 10 000 fényévre található. Amikor a csillagászok közelebbről meg tudták vizsgálni a felvételt, látták, hogy volt ott egy kisebb csillagtestvér is, amely feltételezhetően az MM 1a-t körülvevő por- és gázpermetből alakult ki.

9. Solar north pole – Nap északi része

A fotó forrása: ESA/Royal Observatory of Belgium

A Nap északi sarkáról készült kép több napon keresztül készült az ESA Proba-2 műholdjával, amely az űridőjárást figyeli. A tetején egy sötét örvény látható a pólus közepe körül. Ez egy lyuk – egy vékony, hidegebb réteg a nap felszínén, amely nagyobb valószínűséggel lök ki gyors, nagy energiájú részecskéket az űrbe.

10. Call me STEVE – Hívj Steve-nek

A fotó forrása: Ryan Sault / Alberta Aurora Chasers

2016 júliusában az égbolton egy furcsa jelenséget figyeltek meg, amelyet STEVE-nek neveztek el, ami egyébként a Strong Thermal Emission Velocity Enhancement rövidítése. A legtöbben úgy gondolták, hogy ez a jelenség a közönséges aurórák egyik ritka megnyilvánulása, amelyben azok a részecskék, amelyeket a Nap a Föld felé lök kölcsönhatásba lépnek bolygónk mágneses mezejével. Azonban kiderült, hogy ez nem lehetséges. A mai napig megmagyarázhatatlan a rejtélyes STEVE kiléte.

11. A star's crown – Egy csillag koronája

A fotó forrása: Predictive Science, Inc.

A híres, 2017. augusztus 21-i teljes napfogyatkozás előtt a kutatók elkészítették ezt a lenyűgöző vázlatot arról, hogyan fog kinézni a Nap koronája. A felvételen a felszínéről kiinduló mágneses erővonalak láthatók.

12. Total eclipse – Teljes napfogyatkozás

A fotó forrása: John Mitchell

Szintén a 2017-es napfogyatkozás során a megfigyelőket nemcsak a Hold korongjának ritka látványa érdekelte, amely teljesen eltakarta a napot. A fotósok, mint például John Mitchell, számos más jelenséget megörökítettek, a napfoltoktól egészen a napkitörésekig.

13. Spiral star farts – Spirál csillag-szellentés

A fotó forrása: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO)/L. Decin et al

Ezen a képen egy haldokló csillagból kiáramló gáz és por spirális mintája látható, amelyet a chilei Atacama Array teleszkóppal készítettek.

14. Airglow – Légköri fény

A fotó forrása: NASA

A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén egy űrhajós készítette ezt a csodálatos fotót, amely egy narancssárga fényt ábrázol a bolygónk felett, gyönyörű csillagokkal. A légköri fényként ismert feltűnő jelenséget a Föld légkörében magasan zajló kémiai reakciók hozzák létre, bár nem mindig narancssárga színű.

Forrás:

livescience.com

en.wikipedia

Felső kép: pixabay