2021-ben az új-zélandi Év Madara verseny győztese egy denevér volt! Habár sokan dilisnek tartották a szervezőket, hogy ez megtörténhetett, a döntés nem azért született, hogy megbotránkoztassák a nyilvánosságot, hanem fontos és súlyos problémát akartak jelezni vele. Az Év Madara verseny ugyanis egy olyan szavazás, amelyet évente rendeznek meg, hogy felhívják a figyelmet Új-Zéland vadon élő állatvilágára és a veszélyeztetett fajokra. A hosszúfarkú denevért pedig a kihalás veszélye fenyegeti.

Az Év Madara

A pekapeka-tou-roa, azaz a hosszúfarkú denevér (Chalinolobus tuberculatus) győzött a versenyen, ezzel pedig elnyerte az Év Madara címet. 100 országból több mint 58 ezren szavaztak  – ez a legtöbb szavazat a verseny kezdete óta –, a hosszúfarkú denevér több mint 7000 szavazatot kapott.

"Őszintén gratulálunk a pekapeka hosszúfarkú denevérnek a 2021-es Év Madara díjához!" – mondta korábban egy online bejegyzésben a Forest & Bird, a versenyt lebonyolító természetvédelmi szervezet. – "Annak ellenére, hogy ő az egyetlen endemikus (őshonos) szárazföldi emlősünk, a legtöbb ember nem is tudja, hogy léteznek, ami még kiemelkedőbbé teszi a győzelmet."

A fotó forrása: department of conservation

Néhány érdekesség a hosszúfarkú denevérekről

• NAGYON APRÓ – A hosszúfarkú denevér körülbelül egy hüvelykujj nagyságú, súlya pedig 8-12 gramm, kb. tehát akkora lehet, mint egy kékcinege.
• Elég gyors – a kis denevérek körülbelül 60 kilométeres óránkénti sebességgel képesek repülni.
• A hosszúfarkú denevér súlyosan veszélyeztetettként szerepel az ICUN vörös listáján.
• Új-Zélandon csak két őshonos szárazföldi emlős él, és mindketten denevérek!

Az állatka igen apró, mindössze 8-12 grammot nyom, évente csupán egyetlen, poszméh méretű utódot hoz világra, így nem túl gyors a szaporodása sem. Szúnyogok, molylepkék, bogarak ragadozója, akár 60 kilométer per órás sebességgel is képes repülni, hatalmas területeket képes bejárni rövid idő alatt. Erdőlakó, társas lény, tehát csoportosan éldegélnek, csoportjával öreg fák odvaiban szeret megbújni, és itt neveli kicsinyét is.

Kihalás fenyegeti a hosszúfarkú denevért  

A hosszúfarkú denevér az 1800-as évek elején még hétköznapi állatnak számított, azonban az 1900-as évekre már számos területen rendkívül ritkává vált.

Mint említettem, Új-Zélandon összesen két denevértípus él, a rövidfarkú denevér és a korábbi győztes, a hosszúfarkú denevér. Bár a szigetországban sosem éltek szárazföldi ragadozók, viszont az emberek behurcoltak néhányat más országokból, így az erszényes oposszum, a menyétek, és a patkányok is veszélyeztetik a denevérfajokat, és kihalással fenyegetik. Mostanra úgy tűnik, összefogással, és védelemmel sikerült orvosolni a rövidfarkúak esetében a problémát, de a hosszúfarkú denevér helyzete még mindig nem oldódott meg.

Miért került be egyáltalán egy denevér a versenybe?

Az Év Madara verseny célja az, hogy teret és figyelmet kapjanak azok az állatfajok, amelyek Új-Zélandon élnek, és veszélyeztetettnek számítanak. A verseny neve maori nyelven – az egyik hivatalos nyelv, amelyet Új-Zéland népe beszél – Te Manu Rongonui o te Tau, amiből a „Manu” szó jelentése „repülő lények”, így közéjük befértek a denevérek is.

2021-ben egy másik globális kihívás is megrázta a világot: a csaknem két évig tartó Covid–19 járvány. Néhányan a közösségi médiában a járványt összekapcsolták az Év madara verseny eredményével, és PR-sikernek tekintették a denevér győzelmét. Úgy vélték, hogy ez a győzelem különösen fontos volt a denevérek megítélése szempontjából a világjárvány után. A Forest & Bird nevű környezetvédelmi szervezet azonban hangsúlyozta, hogy a denevér jelölése nem a koronavírussal kapcsolatos negatív kép javítását célozta.

A Forest & Bird úgy gondolja, hogy a denevérek minden egyes nap hasonló kihívásokkal néznek szembe, mint a madarak. Életüket pontosan ugyanazok a veszélyek fenyegetik, ezért – a verseny szervezői legalábbis úgy vélték – hasonlóan lehet őket is megvédeni. – "Ezeket a repülő szőrgombócokat ugyanazok a problémák fenyegetik, mint őshonos madarainkat – a ragadozók, az élőhelyeik elvesztése és az éghajlatváltozás" – mondta a szervezet szóvivője. – "A denevérek valójában azért kerültek fel a Forest & Bird's versenyre, hogy az embereknek legyen lehetőségük megismerni őket, hiszen történetük mostanra bejárta a világot!" – egészítette ki az elhangzottakat Ben Paris, az Auckland Council vezető természetvédelmi tanácsadója.

A fotó forrása: Ian Davidson-Watts

Az a döntés, hogy egy denevér is lehetőséget kapott a versenyen, némi vitát váltott ki, és többen elégedetlenek voltak vele. A hozzászólók között volt olyan, aki azt mondta, hogy az ország dilis lett, és a felháborodott madárbarátok totális bohózatnak nevezték a versenyt, többen csalást véltek felfedezni a döntésben.

Az előző évi bajnok, a kākāpō viszont 2021-ben is jól teljesített, valamivel több, mint 4000 szavazattal a második helyen végzett a versenyen, míg a harmadik helyezett a tītipounamu, Új-Zéland legkisebb madara 2800 szavazatot zsebelt be.

A denevért egyébként nyilvánosan támogatta az új-zélandi Környezetvédelmi Minisztérium is.

Forrás:

bbc.co.uk

Felső kép: Ian Davidson-Watts