A mélység rejtélyes lénye


A világ óceánjai tele vannak különleges, már-már misztikus lényekkel, melyek létezéséről sokan mit sem sejtenek. Ezek közé tartozik a csigáspolip is, amely első pillantásra olyan, mintha egy tenger alatti fantáziavilágból származna. Bár neve ismeretlenül hangozhat, ez a furcsa és különleges élőlény az egyik legősibb poliptípus, amely nemcsak alakjában, de életmódjában is számos meglepetést tartogat. A csigáspolip az Indiai-óceán egyes részein és a Csendes-óceán nyugati vidékén, valamint az Ausztrália és Új-Kaledónia között elterülő tengerekben él. A csigáspolipok korábban igen elterjedtek voltak élőhelyükön, házuk azonban kedvelt árucikk, ezért számuk egyre csökken. Időközben szaporítási program is indult a megmentésük érdekében. Egyes emberek eszik a csigáspolipot.


Így néz ki a csigáspolip, fotó forrása: Manuae / wikipedia


A csigáspolip, tudományos nevén Argonauta argo, egy különleges fejlábú puhatestű, amely leginkább a nyolckarú polipok közé sorolható. Nevét arról kapta, hogy a nőstény példányok egy vékony falú, spirálisan feltekeredő mészvázat – vagyis egy „csigaházhoz” hasonlító képződményt – hoznak létre. Ez azonban nem valódi csigaház, mint amilyet például a tengeri csigák használnak védelemre. A csigáspolip váza egyfajta „úszókamra”, amely segíti a nőstényt a vízfelszínen való lebegésben. Ez a mészváz inkább hasonlít egy csigahéj és egy kis csónak keresztezésére – nem véletlen, hogy az ókori görögök „argonautának” nevezték el, utalva a mitikus hajósokra. Ennek a "háznak" az átmérője 20-25 centiméter, testtömege 6 kilogramm. Háza előre csavarodó spirál, amely egymást követő kamrákból áll. A csigáspolip háza oldalról lapított és több kamrából áll, amelyek folyadékot és gázkeveréket tartalmaznak. A gáz és a folyadék arányának változtatásával a csigáspolip szabályozni tudja tartózkodási mélységét a tengerben. Az életkor előrehaladtával nő a kamrák száma. A külső felszínen halványan felfedezhetők a növekedési vonalak. A „sapka” húsos, és négy tapogató hüvelyének összenövésével jött létre. Amikor az állat visszahúzódik a házába, ez a „sapka” zárja le a nyílást. Éjszaka az állat kinyújtja házából a tapogatóit, hogy táplálékot vegyen fel. A tapogatók csúcsán érzékelők találhatók, amelyek segítségével a csigáspolip megízleli a körülötte levő vizet, és „kiszimatolja” a tengerfenéken a zsákmányt. A tapogatók abban is segítik a csigáspolipot, hogy megőrizze egyensúlyát, és a szájához vigye a táplálékot. Az állat szeme fejletlen, úgynevezett gödörszem; elsősorban a fény és a sötétség váltakozását érzékeli. A csigáspolip belső szervei házának legkülső kamrájában találhatók. Az állatnak két pár kopoltyúja és veséje van.


A tenger mélyén, fotó forrása: pixabay


A nőstény csigáspolip sokkal nagyobb, mint a hím. Ez a faj az egyik legszélsőségesebb példája a nemi dimorfizmusnak (nemi kétalakúság): míg a nőstény akár 30 centiméteresre is megnőhet, addig a hím alig éri el a 2 centimétert! A hímek egész életük során aprók maradnak, sőt, csupán egyszer párosodnak, és röviddel ezután elpusztulnak. Az ivarérettséget 6 hónapos korban érik el. A hím egy különleges, módosult karját – az úgynevezett hectocotylust – használja a spermiumok átadására, amit párosodáskor egyszerűen leválaszt, és a nőstény testébe helyez. Ez a különleges szaporodási mód már az ókori tudósokat is meglepte, és sokáig azt hitték, hogy a levált kar valamilyen parazita. A párzási időszak valószínűleg egész évben tart. A csigáspolip legfeljebb tíz petét rak, melyeknek hossza 4-5 centiméter. A nőstény két hét alatt rakja le a tíz darab petéjét.

A csigáspolip életmódja is igen sajátos. A nőstények nyílt vizek felszínén lebegnek, gyakran egészen a tenger színéhez közel. Héjuk segítségével egyensúlyban tudják tartani magukat a vízben, és képesek felhasználni az óceán áramlásait is mozgásukhoz. Táplálékukat főként kis rákfélék, planktonok és kisebb halak képezik, amelyeket hosszú, ragadós karjaikkal ejtenek el.


Csigáspolip a vízben, haladás közben, fotó forrása: Profberger


A csigáspolip rendkívüli alkalmazkodóképességéről is ismert. Képes színeinek és mintázatának változtatására, akár a kaméleonok, ami segít neki a rejtőzködésben. Ha veszélyt érez, gyors mozdulattal elúszik, vagy tintát bocsát ki, hogy megtévessze üldözőit – ez a tulajdonság a polipoknál jól ismert védekezési mechanizmus.

Egy másik érdekesség, hogy a nőstény csigáspolipok a héj belsejébe helyezik el petéiket, így az utódok biztonságban fejlődhetnek, miközben az anyaállat vándorol a nyílt vízen. Ez a stratégia különösen hasznos az óceán végtelennek tűnő, veszélyekkel teli világában.


Csigáspolip a berlini állatkert akváriumában, fotó: J. Baecker / wikipédia


A csigáspolip nemcsak tudományos szempontból érdekes – megjelenése és életmódja több kultúrában is inspirációt adott a művészeteknek. Egyes tengeri népek legendái szerint ezek a lények a tenger istennőinek hírnökei, akik az óceán titkait őrzik. A szépség és törékenység egyesül testükben, ahogy könnyedén lebegnek a vízfelszínen, mint apró, titokzatos hajók.

Bár a csigáspolip nem tartozik a legismertebb tengeri élőlények közé, méltán érdemelne több figyelmet. Életmódja, megjelenése és különleges tulajdonságai révén igazi kincs a természet világában – egy rejtett gyöngyszem a mélytengerek titkos birodalmából.

 

 

Forrás:

wikipedia 

Felső kép: pixabay

Tetszett a cikk?

 

 

ÉrdekességekVilága cikkajánló

Két elnök hátborzongató hasonlóságai
Emberek, Egyéb emberi
Egyesek úgy vélik, hogy valamilyen „időn átívelő sors” köti össze a két elnök életét és halálát.
Szerelem ihlette emlékművek…
ÉrdekesVilág, Épületek, építészet
Írásomban néhány érdekes és megható, szerelem ihlette emlékmű létrejöttének történetét osztom meg az Olvasóval.
David Attenborough és az óceán
Emberek, Sztárok / Kedvencek
12 érdekesség, amit talán te sem tudtál a 99 éves angol természettudósról, s persze az "Ocean"-ról is szót ejtünk.
A világ legöregebb fája: Matuzsálem
Növényvilág, Örökerdő / Fák
Egy élőlény, aki szemtanúja volt az emberi történelem egészének.
Találós kérdések – Tedd próbára magad!
ÉrdekesVilág, Jó, ha tudod
Hoztunk néhány izgalmas feladványt: vajon mennyit tudsz megfejteni közülük?
Van élet A Szolgálólány meséje után
ÉrdekesVilág, Történetek
A Gileádi Köztársaság falain túl is egy gazdag, komplex, és fájdalmasan szép univerzum húzódik.
A beleegyezés kultúrája a pelenkázóasztalnál
Hihetetlen, Egyéb hihetetlen tények
Szükséges-e engedélyt kérni a gyerektől, ha ki akarjuk cserélni a pelenkáját?
Mi lenne, ha a dinoszauruszok még ma is köztünk élnének?
Tudomány, Egyéb tudományos
Tudományos-fantasztikus eszmefuttatás a Föld egy alternatív változatáról.
Amit érdemes tudni a nyári viharok előtt
Föld/Bolygók, Időjárás
Itt az idő, hogy (majdnem) mindent megtudjunk a villámlásról!

További cikkek »