Ne higgy el mindent, amit hallasz (vagy tanulsz)! Úgy tűnik, mindannyian tanultunk valamit az iskolában, ami nem igaz. Itt most lerántom a leplet, és elárulom azt, mi az, amit tanítóink is rosszul tudtak.

10 olyan tény következik, amit az iskolában rosszul tanultunk meg.

1. A kaméleonok nem mindig tudják megváltoztatni a színüket, hogy beleolvadjanak környezetükbe

Kaméleon az Aranyhaj és a nagy gubanc című meséből. (A fotó forrása: Walt Disney Pictures/MovieStills DB)

Egészen mostanáig azt hittük, hogy a kaméleonok mindig képesek beleolvadni a környezetükbe – ahogy a Disney mesében is teszi Pascal. A valóságban azonban a kaméleon színváltó képessége nem egészen olyan, mint amilyennek képzeljük. A National Geographic szerint a kaméleonok apró színváltoztatásokat végezhetnek ugyan, hogy beleolvadjanak a környezetükbe, de nem tudják megváltoztatni színüket úgy, hogy teljesen rejtve maradjanak, mondjuk egy világosabb környezetben, tehát hogy teljesen felvegyék a virágok, vagy egyes fűszálak színét. A kaméleonoknak igazából erre nincs is szükségük, hiszen természetes állapotukban nagyon hasonlítanak a levelekre vagy az ágakra, ezért könnyen maradnak észrevétlenek. Sok tudományos tanulmány azt is kimutatta, hogy ezeknek a hüllőknek a hangulata is nagy hatással vannak bőrük színére. Tehát, ha nem is próbálnak környezetükbe olvadni, bőrük színe megmutatja, milyen hangulatban vannak éppen – éberek, félnek, udvarolnak, pihennek, vagy éppen stresszesek.

2. Salemben egyetlen boszorkányt sem égettek el máglyán

Szent Johannát máglyán égetik el. (A fotó forrása: Universal Images Group/Getty Images)

A boszorkányégetés nagy divat volt a régi korokban, és bár lehet, hogy nem figyeltünk eléggé a történelemórákon, de egész biztosan emlékszünk még arra, tanítóink megtanították nekünk azt, hogy 1692-ben és 1693-ban a salemi boszorkányperek során máglyán égették el a megvádolt boszorkányokat.

Bár végül valóban kivégeztek húsz embert, akiket boszorkánysággal vádoltak meg Salemben, a közhiedelemmel ellentétben az elítéltek közül egyiket sem égették el máglyán. A Salemi Boszorkányper tizenkilenc áldozatát Gallows Hillbe vitték, ahol felakasztották őket. Egy embert pedig súlyos kövekkel nyomtak halálra. A többi boszorkánysággal vádolt ember meghalt a börtönben, miközben épp a tárgyalására várt. Ez a salemi boszorkányokkal kapcsolatos tévhit valószínűleg az európai boszorkányperekből származik, ahol az embereket általában úgy végezték ki, hogy elevenen elégették őket. A középkori és az egyházi törvények előírták, hogy a boszorkányságot tűzzel kell büntetni, és az egyházi vezetők gondoskodtak ennek a szabálynak a betartásáról a 15. és a 18. század között.

3. Kolumbusz Kristóf nem fedezte fel Amerikát

Kolumbusz Kristóf portréja, 1519 körül. (A fotó forrása: Heritage Images/Getty Images)

Az iskolában azt tanították nekünk, hogy Kolumbusz Kristóf volt az első, aki Európából elérte Amerikát. Azonban sok mindennel együtt, amit tanítottak nekünk, ez a tény is teljesen valótlan. Kiemelendő, hogy az 1492-ben Kolumbusz Kristóf által „felfedezett” földet már évszázadok óta bennszülöttek lakták, így valójában nem fedezett fel semmit. Ráadásul nem is Kolumbusz volt az első európai, aki eljutott Amerikába. A történészek úgy vélik, hogy a viking, Leif Erikson volt az első ember, aki elérte az észak-amerikai kontinenst, csaknem négy évszázaddal Kolumbusz Kristóf előtt.

4. Nem csak Abraham Lincolnnak köszönhető a rabszolgaság megszüntetése

Lincoln elnök éppen az Emancipációs Kiáltványt írja. (A fotó forrása: Photo 12 / Getty Images)

Amikor az amerikai történelmet tanultuk, azt tanították nekünk, hogy Abraham Lincoln elnök az egyetlen, akinek köszönhető a rabszolgaság megszüntetése. Ez pedig azzal kezdődött, hogy kiadta 1863. január 1-jén az Emancipációs Kiáltványt.

Abraham Lincoln elnök sosem akart ugyanolyan jogokat elérni a feketéknek, mint ami a fehéreket megillette. Sőt, kezdetben amellett volt, hogy a fehéreknek és feketéknek ne lehessen társadalmi és politikai egyenjogúsága. Ez a nézete az afroamerikai egyenlőségről változott ugyan az elnöksége alatt, de az elmúlt évtizedekben a történészek újra elővették a témát, és megvizsgálták, hogy mekkora szerepe volt az elnöknek a rabszolgaság eltörlésében. Egyes történészek úgy gondolják, hogy Lincoln sosem szabadított fel egyetlen rabszolgát sem.

Habár Abraham Lincoln valóban úgy gondolta, hogy a rabszolgatartás erkölcsileg helytelen, de a rabszolgaság eltörlése nem volt olyan egyszerű, mint ahogy azt a történelemkönyvek írói elképzelték, így sok harcnak, és időnek kellett eltelnie, míg végül eltörölték a rabszolgaságot. S ez az érdem nem egyedül Lincoln elnöknek tulajdonítható.

5. George Washington valóban viselt fogsort, de az nem fából készült

George Washington arcképe. (A fotó forrása: Universal History Archive/Getty Images)

Valamiért azt tanították nekünk, hogy George Washington elnök fafogsort viselt. Bár Washington fogászati problémákkal küzdött, 57 éves korára már csak egyetlen foga volt, ezért kénytelen volt műfogsort viselni, de az nem fából készült. Washington elnöknek több különböző műfogsora volt, amelyek különféle anyagokból készültek, beleértve az elefántcsontot, aranyat, ólmot és még emberi fogakat is. Washington bármely fogsorának készítésekor soha nem használtak fát, és abban a korban, amelyben élt, a fogorvosok számára a fa nem is volt népszerű anyag.

6. A villanykörték már léteztek, amikor Thomas Edison „feltalálta” őket

Thomas Edison 1883-ban, kezében az általa feltalált izzólámpákkal. (A fotó forrása: Boyer/Getty Images)

Azt tanították nekünk, hogy Thomas Edison volt a villanykörte, az izzók feltalálója. Ez az állítás azonban nem feltétlenül igaz, mivel a villanykörték már azelőtt is léteztek, mint amikor Edison feltalálta őket. A villanykörte feltalálásának története jóval azelőtt kezdődik, hogy Edison első kereskedelmileg sikeres izzója 1879-ben megjelent. Az elektromos áram előállításának első gyakorlati módszerét 1800-ban Alessandro Volta olasz feltaláló fejlesztette ki. 1840-ben Warren de la Rue brit tudós kifejlesztett egy villanykörtét, amely réz helyett tekercselt platinaszálat használt. A platina azonban nagyon drága volt, és megakadályozta, hogy az izzó kereskedelmi sikert érjen el. 1860-ra Joseph Swan angol kémikus kifejlesztett egy költséghatékonyabb villanykörtét, amelyben platinából készült izzószálak helyett karbonizált papírszálakat használt. Ezért nem Thomas Edison volt a villanykörte első feltalálója. Viszont Thomas Edison volt az, aki megalkotta az első praktikus és megfizethető villanykörtét otthoni világításhoz, és talán ezért emlékeznek rá gyakran a villanykörte egyedüli feltalálójaként.

7. A rabszolgaság nem korlátozódott csak délre

George Washington Mount Vernonnál a rabszolgáival, aratás közben. (A fotó forrása: Photo Josse/Leemage/Getty Images)

A történelemórákon is úgy tanítják, hogy az Egyesült Államokban a rabszolgaságot a déli államokban gyakorolták inkább. Valószínűleg azért adták át helytelenül ezt az információt, mert amire kitört az amerikai polgárháború, addigra az északi államokban már eltörölték a rabszolgaságot.

A történelemórákon azonban gyakran elhanyagolják azt a tényt, hogy az Egyesült Államok minden területén létezett a rabszolgaság. George Washingtonnak, Thomas Jeffersonnak és más elnököknek, országvezetőknek is több száz rabszolgája volt. Valójában az első gyarmat, amely elfogadta és bevezette a rabszolgaságot, Massachusetts volt. 1720-ban a New Yorkban élő 7000 emberből 1600-an rabszolgák voltak – ez a teljes lakosság körülbelül egyötöde.

A rabszolgaság eltörléséért kiálló mozgalom csak a függetlenségi háború után vált jelentős politikai erővé az Egyesült Államokban. A polgárháború kezdetéig csak a Mason-Dixon vonal alá tartozó déli államok vezették be a rabszolgaságot, de az északi államokban is elfogadták ezt, történelemórákon mégis úgy tanítják, mint akik a rabszolgaság ellen voltak.

8. Az űrből ember alkotta szerkezetek nem láthatók

A fotót Leroy Chiao űrhajós készítette 2004-ben. Ez a fotó (látszólag) az első ellenőrizhető fotó a Kínai Nagy Falról, amely az alacsony Föld körüli pályán készült. (A fotó forrása: Leroy Chiao/NASA)

Úgy tanították nekünk, hogy az egyetlen, ember alkotta hely, ami a világűrből és a Holdról is látható, az a Kínai Nagy Fal. Ez az állítás azonban téves. A Holdról lehetetlen ember alkotta építményeket látni, és a közhiedelemmel ellentétben a Kínai Nagy Fal is alig látható a világűrből. 2003-ban Yang Liwei, Kína első embere az űrbe utazott és onnan letekintve megállapította, hogy nem látta a Kínai Nagy Falat. Amikor visszatért a földre, Liwei azt mondta egy kínai televíziós műsornak, hogy „a táj nagyon szép volt, de nem láttam a Nagy Falat”. 2004-ben Leroy Chiao űrhajós Zoom objektív segítségével fényképezte le a Kínai Nagy Falat a Nemzetközi Űrállomásról. Chiao azonban elismerte, hogy képtelen volt szabad szemmel látni a Nagy Falat. Más ember alkotta építmények szabad szemmel is jól láthatók, beleértve a gízai piramisokat, utakat, hidakat és városokat. Az Apollo 12 űrhajósa, Alan Bean azonban megerősítette, hogy a Holdról nem látható ember alkotta épület, és kijelentette: „Az egyetlen dolog, amit a Holdról láthat, az egy gyönyörű gömb, többnyire fehér, néhány kék és sárga folt, és minden alkalommal egy kis ideig zöld növényzet látható. Ebben a térben egyetlen ember alkotta tárgy sem látható."

9. Nem marad a rágógumi hét évig az ember szervezetében, ha lenyeli

AnnaSophia Robb Violet Beauregarde szerepében a Charlie és a csokoládégyárban. (A fotó forrása: Warner Bros./MovieStills DB)

Ez az állítás még felnőttként is kísért bennünket. Szüleink, és tanáraink megtanították nekünk, hogy a rágógumi hét évig a szervezetünkben marad, ha véletlenül lenyeljük. A legtöbb élelmiszerrel ellentétben a gumi nagyrészt emészthetetlen, mivel a szervezet enzimei és savai nem tudják lebontani. Ez azt jelenti, hogy egy darab gumi általában átmegy az emésztőrendszeren anélkül, hogy feloldódna vagy kisebb darabokra bomlana. Bár a gumi valóban egy ideig a szervezetben marad, közel sem hét évig. Lehet, hogy lassabban ürül ki a szervezetünkből, mint más, de végül ez mégis megtörténik.

10. Albert Einstein soha nem bukott meg az iskolában matematikából

Albert Einstein 72. születésnapján, 1951. március 14-én. (A fotó forrása: Bettmann/Getty Images)

Azt tanították nekünk, hogy Albert Einstein sem volt mindig sikeres a matematikában, és kezdetben kudarcot is vallott. Valószínűleg ez az álhír azért terjedt el, mert sokan küzdenek a matematikával az iskolában, és így egy információ – mégha téves is – segíthet bennünket abban, hogy kitartsunk amellett, amiben elakadtunk, hogy aztán valamiben mi is nagy dolgokat tudjunk véghezvinni.

Bár számos olyan eset van, amikor az emberek későn érnek meg egyfajta tudásra, és később bontakozik ki tehetségük, Albert Einstein esetében nem ez volt a helyzet. Matematikából és az iskolában minden más tantárgyból mindig is kitűnő tanuló volt, egészen kicsi korától kezdve.

Viszont egyszer őt is érte kudarc – és talán ez lehetett az oka, amiért többen is úgy gondolták, megbukott matematikából. Egyszer, amikor felvételizett a Zürichi Műszaki Főiskolára, akkor a botanika, az állattan és a nyelv valóban kifogott rajta, és megbukott. Matematikából azonban nem, a felvétel e részét sikeresen teljesítette. A kudarcot az okozhatta, hogy amikor Einstein először vizsgázott, még néhány éve volt hátra, hogy elvégezze a középiskolát, és akkor még nem beszélt túl sokat franciául, azon a nyelven, amelyen vizsgáznia kellett. A következő évben azonban felvételt nyert a Zürichi Műszaki Főiskolára.

Forrás:

thevintagenews.com

Felső kép: Michel LUQUET / Getty Images