Nappalok, évek az egyes bolygókon

Kategória:
Föld/Bolygók, Egyéb érdekességek

Létrehozva:
2023-02-25 16:38:31

A nappalok hossza irányítja leginkább életünket itt a Földön, hiszen bármennyire is vágynánk rá, nincs időnk mindent megtenni. Előbb-utóbb este lesz, és szervezetünk igényli a pihenést, az alvást. De vajon, ha egy nap 24 óra helyett 10 órából állna, akkor lenne-e elég időnk pihenni? Vagy mi van akkor, ha ennek a fordítottja valósulna meg: így tehát egy nap több ezer órából állna. Hogyan változnának mindennapjaink? Vajon a szervezetünk hogyan reagálna a jóval hosszabb nappalokra és éjszakákra? Hogy tudnánk alkalmazkodni a fény- és a sötétség periódusaihoz? Ezek a tényezők az év hosszát is befolyásolják. Jelenleg, amíg a Föld megkerüli a Napot, addig nagyjából 366,26-szor fordul meg saját tengelye körül. Ez az időszak egy sziderikus év, ami nagyjából 365,26 sziderikus napig tart. Abban az esetben, ha például a Földnek mindössze elég lenne 88 nap ahhoz, hogy megkerülje a Napot, akkor ebben az esetben nyilván az „évszakok” hosszai is változnának. Nem háromhavonta váltanák egymást, hanem gyakrabban. S a naptárunk hogy nézne ki, ha ilyen drasztikus változások történnének?

A fenti kérdéseken szórakoztató egy ideig töprengeni – bár sajnos az évszakok egyre ritkábban azonosíthatók be, hiszen a sok változásnak köszönhetően már szinte felismerhetetlenné vált, mikor van tavasz, nyár, ősz, vagy tél. Ahhoz, hogy mégis meg tudjuk válaszolni kérdéseinket, figyelembe kell venni naprendszerünk összes bolygója napjainak és éveinek hosszúságát. Az egyértelműség kedvéért: Egy napról akkor beszélünk, amikor egy bolygó a tengelye körül teljes körforgást tesz, míg egy év az, amennyi idő alatt megtesz egy kört a Nap körül.

A Naphoz legközelebb keringő négy bolygó (a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars) alkotja a kőzetbolygók, más néven Föld-típusú bolygók csoportját; ezek javarészt kőzetekből és fémekből épülnek fel, felszínük szilárd. A négy külső bolygó (a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz) gázóriások, melyeknek összetétele jelentősen eltér a kőzetbolygókétól; túlnyomóan gáz halmazállapotú, könnyebb elemek (hidrogén és hélium) alkotják őket. Átlagos sűrűségük kisebb, méretük viszont jóval nagyobb, mint a belső bolygóké. A gázbolygók mindegyike rendelkezik gyűrűrendszerrel, bár messze a legnagyobb és legismertebb a Szaturnuszé. A Nap körül az összes bolygó, és a bolygók körül a legtöbb hold azonos irányban kering, és a forgásirányokra is döntően ez az irány jellemző: ez az ekliptika északi pólusa felől nézve pozitív irány (az óramutató járásával ellentétes). Vannak persze olyanok is, amelyek kivételt képeznek, és ellentétes, ún. retrográd irányban keringenek vagy forognak. Például az Uránusz és a Vénusz tengely körüli forgása, illetve a Neptunusz Triton nevű holdjának keringése retrográd, negatív irányú.

Meglepő, hogy a többi bolygó naphossza és évhossza milyen sokban különbözik a Földétől. Nem minden bolygó forog gyorsabban a tengelye körül, mint a Nap körül. Jó példa erre a Vénusz, ahol egy nap valójában hosszabb, mint egy év: szomszédos bolygónknak 243 földi napra van szüksége ahhoz, hogy befejezze a tengelye körüli forgást, de csak körülbelül 225 földi napba telik körbejárnia a Nap körüli pályát. A Neptunuszon pedig egy nap 8 órával rövidebb, mint egy földi nap – de csak 165 földi év alatt tesz meg egy pályát a Nap körül.

Az alábbiakban ismertetem az egyes bolygók adatait. (A tizedes jegyeket kerekítettem, és a Föld napjai és évei egy kicsit változnak az idő múlásával, ezért a számok csak hozzávetőlegesnek tekintendők.)