Blue Monday, vagyis Kék Hétfő néven vált népszerűvé az a nap, amelyet "Az év legnyomasztóbb (vagy legszomorúbb, vagy legdepressziósabb) napjának" tartanak. A koncepciót először egy 2005-ös sajtóközleményben tették közzé, ahol azt állították, hogy egy "egyenlet" segítségével számította ki a dátumot Cliff Arnall pszichológus. A brit utazási társaság, a Sky Travel pedig azonnal lecsapott az "ötletre", így profitálni tudott Arnall számításaiból. A Kék Hétfő valójában nem más, mint valami, aminek nem sok köze van a valódi tudományhoz, hiába is próbálják úgy meghatározni, mintha valódi tudomány lenne. Ez csupán egy jó üzlet.

A Cardiff Egyetemhez kapcsolódó továbbképzési központ, a Center for Lifelong Learning oktatója, Cliff Arnall megalkotta, majd 2005-ben nyilvánosságra hozta a képletet, amivel meghatározta, hogy melyik az év legnyomasztóbb napja. A pszichológus szerint ez a nap minden évben január harmadik hétfője. Mivel ez egy mozgó dátum, ezért minden évben más és más napra esik, az első ilyen dátum január 24-e volt, idén 2024-ben pedig mára, vagyis január 15-ére esik a dátum.

A fotó forrása: pixabay

A tudomány viszont nem fogadja el a számításokat. Arnall ugyanis semmi tudományos bizonyítékkal nem tudta alátámasztani állítását, ezért teljesen alaptalan a kijelentése. Sokan károsnak is tartják, hogy kikiáltott egy napot az év legdepresszívebb napjának. Állítását azzal próbálta magyarázni, hogy január harmadik hétfője több szempontból is bánatos: hideg van, már elég régen véget ért a karácsony, kiderült az is, hogy ismét nem vagyunk képesek tartani az újévi fogadalmainkat, emiatt pedig szorongunk, a diéták is szenvedést okoznak, az ünnepek alatt felhalmozott tartozások problémát jelentenek, a motiváció és a tettvágy hiánya is erősebb ilyenkor, de a nyári szünidőre is sokat kell még várni. Ja igen, és ráadásul hétfő van.

A fotó forrása: pixabay

Amíg a tudomány bírálta Arnall számításait, a Sky Travel utazási iroda a nyári szünidőre helyezve a hangsúlyt Arnall kijelentésében üzletet látott. Szerintük ugyanis ez tökéletes időpont arra, hogy megtervezzük és lefoglaljuk nyári útjainkat, így háttérbe szorulhat a rossz kedvünk. A Sky Travel tehát a képletet reklámcélokra használta, olyannyira, hogy a pszichológust is "felhasználták" céljaik elérésére. Nyilván ő ezt nem bánta annyira. Arnall-t kérték fel ugyanis arra, hogy felhívásukban szólaljon meg, buzdítsák együtt az embereket arra, hogy már januárban foglalják le nyaralásaikat, így a legszomorúbb időszak könnyen boldog időszakká válhat, ha az ember szomorkodás helyett a jövőjét tervezi meg.

A képlet sok tényezőt figyelembe vesz, nézzük a 2006-ban meghatározott egyenleten ezeket:

A fotó forrása: wikipedia

Később ezen a képleten változtattak, hiszen a második egyenletre már felkerült a depressziót elűzni hivatott utazások értékelése is. Mutatom a jelek jelentését: Tt = utazási idő; D = késések; C = kulturális tevékenységekre fordított idő; R = pihenéssel töltött idő; ZZ = alvással töltött idő; St = stresszes állapotban töltött idő; P = csomagolással töltött idő; Pr = felkészüléssel töltött idő. Jól látszik tehát az egyenleten, hogy a kulturális programokkal, pihenéssel és alvással töltött idő szorzatát osztották el az utazás és az ezzel járó késések időtartamának összegével és a stresszre fordított idővel, ehhez adták hozzá a csomagolással és a készülődéssel töltött idő szorzatát. Ha az eredmény 400-nál több, akkor pozitív utazási élményre számíthatunk. A képletet később értelmetlennek titulálták.

A 2005-ös sajtóközlemény és egy 2009-es sajtóközlemény a fentitől eltérő képletet használt:

A fotó forrása: wikipedia

Tudományos szempontból ezt a képletet sem fogadták el, mivel nem ellenőrizhető és így értelmetlennek jelölték. A jelentések az alábbiak: W = időjárás; D = adósság; d = havi fizetés; T = karácsony óta eltelt idő; Q = újévi fogadalmak megszegése óta eltelt idő; M = alacsony motivációs szint; Na = cselekvés igénye.

A Guardian rovatvezetője, Ben Goldacre már a kezdetektől is cáfolta és bírálta a számításokat. Arról számolt be, hogy a sajtóközleményt előre megírták, és így kézbesítették számos akadémikusnak, valamint pénzt is ajánlottak azoknak, akik a nevüket adták hozzá. Ráadásul Goldacre azt sem értette, hogy miért jobb egy tíz órás pakolás, és egy hosszú felkészülés egy útra, mint egy családi környezetben eltöltött boldog hétvége otthon, amivel nem vagyunk kitéve a sokszor stresszes utazásnak. A Cardiff Egyetem szintén teljesen elhatárolódott Arnall számításaitól, és rávilágítottak arra, hogy a pszichológus, aki részmunkaidős oktató volt náluk, távozott azóta, és számítását „értelmetlen méréseknek” nevezték.

A fotó forrása: pixabay

Nemcsak a Sky Travel, de más cégek is próbáltak profitálni az elméletből, s többen is felhasználták sajtóközleményeikben a Kék Hétfőt, több, kevesebb sikerrel. Így például jogi cégek, a palackozott víz és alkoholos italok kiskereskedői. Mindannyian a saját érdeküket szem előtt tartva próbálták elemezni és értelmezni a meghatározott dátum számításait. Pedig ez egy nagyon negatív viselkedés, és nem szép dolog mások betegségét, problémáját üzletnek tekinteni. A depresszió ugyanis nem egy napig tart, és nem szabad összekeverni a szomorúsággal. Arnall számításai, és a Kék Hétfőről alkotott megerősítések, elképzelések áltudományosak és ártalmasak is. A depresszió egy zavaró érzelem, amit több mint két hétig tartó, a legtöbb szituációban fennálló lehangoltság jellemez. Többnyire társul hozzá az önbizalom hiánya, lelkesedés elvesztése a betegség előtt örömöt nyújtott tevékenységekben, kevés lelkesedés és egyértelmű ok nélküli fájdalom. Míg néhányan periódusokban élik meg a tüneteket, amik között akár évek is eltelhetnek, addig másokra általában jellemzőek azok. A betegség negatívan befolyásolja a beteg személyes életét, munkáját, oktatását, alvását, étkezési szokásait és általános egészségét, valamint a környezetét. A depresszióban szenvedők 2-8%-a öngyilkosság által hal meg, az öngyilkosságot elkövetők fele pedig depresszió, vagy egyéb hangulatzavarban szenvedett élete során.

A fotó forrása: pixabay

Arnall elmélete valószínűleg azért lett népszerű és terjedt el szerte a világon, mert olyan állításokat jelent ki, amelyek bizonyíthatók. Ilyen például a hideg időjárás, ami a januári hónap jellemzője, ráadásul az északi féltekén élőknek még kevesebb napsütés jut ilyenkor, mint másoknak. A téli hónapokban a szezonális affektív zavar (SAD) is gyakoribb, tehát akik hajlamosak rá, azok az őszi és téli hónapokban néhány napig szomorúbbak lehetnek. A hétfő amúgy sem boldog nap általában azoknak, akik nem szeretik a munkájukat, hiszen ez szorongást okozhat bennük, hogy ismét munkába kell menniük, ilyenkor a hangulatunk is változó.

A fotó forrása: pixabay

2018-ban Arnall nyilatkozott az Independent újság egyik riporterének, és azt mondta, hogy nem az volt a szándéka, hogy január harmadik hétfőjét negatívnak tartsák, hanem inkább cselekvésre és merész döntések meghozatalára akarta ösztönözni az embereket. Küldetésének tekintette azt is, hogy megkérdőjelezze a januárhoz kapcsolódó negatív véleményeket. Azért, mert elméletének megalkotásával és elterjesztésével még depresszívebbé tette az amúgy sem könnyű hideg hónapokat, bocsánatot kért. Arnall egyébként az őt ért támadások ellenére sem hagyta abba számításait. Amíg azonban a Kék Hétfőn az utazási irodák nyerészkedtek, addig másik projektjét, "Az év legboldogabb napja" elméletet egy jégkrémgyártó cég szponzorálta. A számítást szintén 2005-ben végezte el, Arnall szerint az év legboldogabb napja általában a nyári napfordulóhoz közel esik, június 21. és 24. közé. A nyári feldobottságot is az időjárás immár kedvező változásaival, a jobb pénzügyi helyzettel, és a napsütéses órák számának emelkedésével magyarázta.

Forrás:

wikipedia

Képek: pixabay