Kenya telepíti az első napelemes erőművet, amely az óceán vizét ivóvízzé alakítja, és ez megoldás lehet a globális vízhiányra.

Jelenleg a világon körülbelül 2,2 milliárd ember nem fér hozzá biztonságos ivóvízhez. Ez a probléma egy olyan bolygón lépett fel, ahol az életben maradáshoz 71%-ban szükségünk van vízre. Egyértelműen a vízhiány okozza az emberiség legnagyobb problémáját, és ennek a problémának a megoldása jelenti napjainkban a legnagyobb kihívást. A megoldást az jelenthetné, ha az óceánok vizét ivóvízzé tudnánk alakítani. De vajon ez hogyan lehetséges? Úgy tűnik, a válasz egy kenyai kisvárosban található, közel Szomália határához.

A GivePower nevű civil szervezet – hangsúlyozom: NEM kormányszervezet – kifejlesztett egy napenergiával működő víztisztító szerkezetet. A kísérleti teszten már túl vannak, és állítólag jelentősen javult a kenyai kisváros, Kiunga lakóinak élete.

A technológiát a világ más részein is igyekeznek reprodukálni, a GivePower elnöke, Hayes Barnard tervei szerint. De ne szaladjunk ennyire előre.

A rendszer naponta 35 000 ember számára állít elő ivóvizet

Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet által közzétett jelentés szerint a világon minden harmadik ember nem jut ivóvízhez. A szubszaharai Afrikában még rosszabbak a körülmények. Ezért választották ezt a területet az első olyan napelem-rendszer telepítésére, amely az Indiai-óceán sós vizét tiszta ivóvízzé alakítja. 2022 óta működik ez a rendszer.

Egy tipikus sótalanító üzem nagy mennyiségű energiát fogyaszt, az eljárás költséges, és csak olyan területeken tud működni, ahol van elegendő létesítmény ennyi energia előállításához és elosztásához. A civil szervezet ezeket a problémákat az általuk „napelemes vízfarmoknak” nevezett technológiával oldotta meg, amely 50 kilowatt energia előállítására képes napelemeket, ennek tárolására nagy teljesítményű Tesla akkumulátorokat és 2 vízszivattyút működtet, napi 24 órán át.

Minden napelemes vízfarm naponta 35 000 ember számára tud ivóvizet termelni. Emellett a GivePower szerint a víz minősége hosszú távon sokkal jobb, és úgy tűnik, nincs negatív környezeti hatása.

A halászváros neve, ahol a projektet elkezdték, és már sikeresen működik, Kiunga. A non-profit GivePower finanszírozta a megvalósulást, és eredményeinek köszönhetően a szervezet már tervezi a projekt megismétlését más országokban, például Kolumbiában és Haitin.

Kiunga lakóinak korábban egy órát kellett utazniuk, hogy vízhez jussanak. Így nyilvánvalóan hatalmas tehertől szabadultak meg. Kiunga időjárását ugyanis a hatalmas esős évszak után szárazság jellemzi, és így legalább 3500 lakos kényszerült arra, hogy egy órát utazzon azért, hogy vizet gyűjtsön. Az egyetlen vízforrásuk egy kút volt, amely ugyanabból a csatornából kapta a vizet, amelyben az állatok is fürödtek. A víz piszkos volt, tele volt szennyező anyagokkal, és parazitákkal, amelyek betegséget okoztak, de akár halált is.

A technológia bevezetése előtt ezt a kutat használták fürdéshez, mosáshoz és iváshoz is. A sós víz viszont nem tett jót, a gyerekek teste tele volt hegekkel, vagy a hasukon, vagy a térdükön, mert a sós víz felsértette a bőrüket.

Több üzem építését tervezik a vízhiány enyhítésére

A szakértők jóslatai szerint 2025-re a világ lakosságának fele vízhiánnyal küzdő területeken fog élni. Ennek megelőzése érdekében a szennyvíz újrafelhasználása tápanyagok vagy energia visszanyerésére központi stratégiává válik. Ugyanez vonatkozik a tengervíz kezelésére is. A bolygó vizének mindössze 2,5%-a édesvíz, ez a szám a globális felmelegedés hatására csökken.

Tények a vízfogyasztásról és a víztakarékosságról

• A víz világnapját minden évben március 22-én ünneplik, hogy felhívják a figyelmet a vízkészletek megőrzésére, fejlesztésére és felelős fogyasztására.
• Körülbelül 3000 liter vízre van szükség ahhoz, hogy az ember napi szükségleteinek kielégítéséhez elegendő élelmiszert lehessen termelni.
• Egy ember több mint 100 000 pohár vizet használ el évente napi 10 perc zuhanyzással.
• Egyetlen gigabájt (GB) adat letöltése az internetről akár 200 liter vizet is igénybe vehet a számítógépközpontokban használt szerverek hűtésére, hogy lehetővé tegye a csatlakozást.
• A szennyvíz 80%-a megfelelő tisztítás nélkül kerül az utakra, tengerekbe.
• Latin-Amerika bőséges vízkészletekkel rendelkezik: a világ teljes csapadékának csaknem 30%-a ide kerül, és évente 28 000 köbméter víz jut fejenként, ami magasabb szám az egész világ átlagánál.
• A 2030-ig elérendő Fenntartható Fejlődési Célok között az Egyesült Nemzetek Szervezete célul tűzte ki az ivóvízhez való egyenlő hozzáférést, a megfelelő higiéniai szolgáltatásokat, valamint a vízszennyezés csökkentését.

Forrás:

brightside.me

Képek: Prabuddha Raj / Wikimedia Commons; GivePower / Facebook

Felső kép: pixabay