Néhány nap és hivatalosan is búcsút mondhatunk a télnek, és beköszönt a tavasz. A melegebb hónapokkal nem csak a vidámság, a közelgő utazások, és a lazább öltözék jár együtt, hanem jönnek a viharok is, amelyek az utóbbi időben mintha kicsit megváltoztak volna. Egyre veszélyesebbek, és hosszabb ideig tartanak, így nem árt, ha tisztában vagyunk néhány alapismerettel, hogy biztonságban tudjuk magunkat, és szeretteinket, és ne kerüljünk életveszélyes helyzetbe.

Föld nevű bolygónkon egy adott időpontban 1800 zivatar van folyamatban – és villámlik is. A villámcsapás által okozott vagyoni károkat az otthonunkra vonatkozó szabványos lakásbiztosítás, valamint az autóra vonatkozó autóbiztosítás átfogó része fedezi – de a villámcsapás okozta testi sérüléseket nem könnyű orvosolni. Habár vihar az év bármely szakában előfordulhat, de a nyári hónapokban például az Egyesült Királyságban a zivatarok nagy valószínűséggel nagy jégesőt, viharos szeleket és heves felhőszakadásokat idézhetnek elő, amelyek megzavarhatják a közlekedési hálózatokat és anyagi károkat okozhatnak.

A villámcsapások következményei súlyosak. Az Egyesült Államokban 2007 és 2022 között a villámcsapás évente átlagosan 28 halálesetet okozott. Hogy csak egyetlen példát említsek, 2021-ben Floridában volt a legtöbb villámcsapás okozta halál. Floridát amúgy is az ország „villám fővárosának” tartják, az elmúlt 50 évben több mint 2000 villámcsapás történt ott.

Nem csak a villámcsapás okozhat veszélyt, de a nagy mennyiségű esőzések miatt a biztonságos vezetés is problémát jelenthet. Hiszen a jégeső, a látási viszonyok romlása, a hirtelen támadt széllökések, az állóvíz és természetesen a villámlás próbára teheti a sofőr nyugalmát.

Vihar idején a legjobb, ha egy házban, vagy valamilyen épületben, például könyvtárban, vagy bevásárlóközpontban, vagy egy teljesen zárt járműben tartózkodunk. Viszont itt sem minden esetben vagyunk biztonságban. A villámcsapás okozta sérülések körülbelül egyharmada zárt térben történik. Ezért készültem egy kis tudnivalóval, aminek segítségével csökkenthetjük annak az esélyét, hogy veszélybe kerülünk.

Itt az idő, hogy (majdnem) mindent megtudjunk a villámlásról! Először azonban nézzünk néhány lényeges információt.

Alaptudnivalók

Vihar

A vihar heves esőzéssel vagy havazással kísért erős szél, amely gyakran mennydörgéssel és villámlással is együtt jár. A vihar katasztrofális is lehet, ugyanis árvizet, illetve heves esőzést vagy havazást hoz, amelyek eláraszthatják az utcákat, házakat. Emiatt az időjárási körülményeket érdemes tudni. A vihar a szélhez köthető jelenség. Akkor beszélünk viharról, amikor a szél sebessége meghaladja a 66 km/órás sebességet.

Villám

A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés. Keletkezhet felhő–föld és felhő–felhő között is. Áramerőssége általában 20-30 000 amper, de kivételes esetben meghaladhatja a 300 000 ampert is. Óránként több százezer villámcsapás történik a Föld felszínén. Egyes adatok szerint Magyarországon évente a földet ért villámcsapások átlagos gyakorisága km²-ként kettő.

Mennydörgés

A mennydörgés a villámlás hatására bekövetkező intenzív hangjelenség. A villámlás során egy elektromos kisülés rövid idő alatt felhevíti a környező levegőt, ami kitágul, és egy lökéshullámot hoz létre, amely hanghullámként terjed tovább a levegőben. A mennydörgés a villám közelében igen erős hanghatást kelt, ami átmeneti vagy tartós süketséget is okozhat. A mennydörgés a legszemléletesebb példa arra, hogy a hang terjedési sebessége lassabb a fényénél: a hangsebesség száraz levegőben csak 343 m/s, míg a fénysebesség körülbelül 300 000 km/s, emiatt a villám fénye sokkal hamarabb érkezik meg a megfigyelőhöz, mint a mennydörgés. Az eltelt idők különbségéből a villám távolsága is könnyen kiszámítható, ha a kettő közti különbség körülbelül 3 másodperc, akkor a villám 1 kilométerre volt.

Kemény zivatar             

Néhány évvel ezelőtt a vidéki Angliában én magam is megtapasztaltam, hogy milyen az, amikor 30 perc alatt mind a négy évszak bekövetkezik. Előttem szakadt az eső, ahol álltam, sütött a nap, mögöttem pedig jégdarabok zuhantak az égből – őszintén szólva, eléggé bizarr látvány volt. Az elmúlt években egyre gyakrabban van ilyen nem kívánt „élményekben” részünk. Az Egyesült Államokban állítólag még durvább a helyzet, de az éghajlatváltozások miatt sajnos egyre sűrűbben kell ilyen eseményekre számítani. Kemény, heves zivatarokról akkor beszélünk, amikor nem csak csendes esőzések vannak, de jégeső, erős széllökések, esetleg tornádóhoz hasonló szél is kíséri. Aki a vihar alatt kint tartózkodik, az meg is sérülhet, de sokan az életüket is vesztették már zivatarok miatt. Egy heves zivatarban ugyanis a széllökések pont olyan károkat okozhatnak, mint a villámlás. S bizony a jégeső sem vicces: még az apróbb darabok is könnyen betörhetik az ablakokat, különösen, ha társul hozzá erős széllökés is.

Tornádó

A szélsőséges időjárás legismertebb fajtája a tornádó, amely pusztító erejű forgószélben megnyilvánuló meteorológiai jelenség. Jellemzője, hogy a hevesen örvénylő légoszlop a viharfelhőből indul ki, és a földfelszínnel érintkezik. A legtöbb tornádó kicsi, és nem okoz nagy kárt, de ha gyakran van egy-egy környéken, az már sok problémát okozhat. Az egyik legveszélyesebb dolog a tornádóval kapcsolatban, hogy nem mindig lehet látni, hogy jön, amikor pedig észrevesszük, akkor rendszerint már késő. Az sem segít a helyzeten, hogy gyakran heves esőzés kíséri, így nem lehet látni az embert, akinek szüksége lenne segítségre. Egy tornádó átlagosan 20-30 percig létezik. A szélsebesség a legvadabb tornádókban túllépheti a 680 km/órát. A leggyorsabb ismert tornádó sebessége 686 km/óra volt. A tornádók átlagos szélessége 4000-5000 méter. Általában 60–80 km-en át érintkeznek a felszínnel (a leghosszabb ismert tornádónyom azonban 352,4 km-es), és mindössze néhány óráig léteznek.

A legrosszabb dolog, amit villámláskor tehetünk         

Szakértők szerint a második legrosszabb dolog az, amit az ember villámláskor tehet, ha egy fa alá áll. Ez valóban nagyon veszélyes, de van még ennél is veszélyesebb tevékenység: ha kint dolgozunk, vagy tartózkodunk a szabadban. Egy nyilvántartás szerint 2012-2022 között rengetegen haltak meg villámcsapásoktól úgy, hogy kint maradtak a vihar idején.

A legjobb a viharos időkben, ha zárt helyen maradunk, az otthonunkban, vagy benti részen a munkahelyen, esetleg autóban. De persze előfordulhat, hogy már késő, és nincs hová menekülni a vihar elöl.

• Erdőben ragadtál? Kerüld a magas fákat. És állj olyan távol minden fától, amennyire csak tudsz.
• Nyílt területen kempingezel? Minden kempingezés esetén érdemes előre gondolkodni, és ha lehet, válassz egy sima, vagy alacsony területet a tábor felállításához. Kerüld el a szakadékokat, és óvakodj az olyan területektől, ahol esőzés esetén árvíz lehetséges. Ne feledd, a sátrak nem nyújtanak védelmet a villámlás ellen.

Kerüld a nedves és fém tárgyakat. Ha csónakban, vagy hosszú fémkerítések közelében tartózkodsz, legyél rendkívül óvatos. A víz és a fém könnyen vezeti az elektromos áramot egyik forrásból a másikba, amely akár te is lehetsz.

Mindig várj 30 percet az utolsó mennydörgés után. A villámlások miatt bekövetkező halál 50%-a a vihar elmúltával történik. Tehát légy türelmes, és várj egy fél órát, mielőtt folytatnád a kinti tevékenységet.

Vihar előtt

A villám túlfeszültséget okozhat, ezért húzd ki a nem létfontosságú készülékeket, ha nem használsz túlfeszültség-védőt. Ha lehet, azonnal keress menedéket. Amikor mennydörgést hallasz, már érdemes felkészülni, mivel a villám akár 10-16 km-re is becsaphat.

Vihar alatt

A telefonvonalak vezethetik az áramot, ezért próbáld meg elkerülni a vezetékes vonal használatát, kivéve, ha vészhelyzet van. Ha kint tartózkodsz, kerüld a vizet, és keress egy alacsonyan fekvő területet, amely biztonságos távolságra van a fáktól, oszlopoktól vagy fémtárgyaktól. Kerüld az olyan tevékenységeket, mint a golf, a horgászás, vagy a tavon való csónakázás. Ügyelj azokra a fémtárgyakra, amelyek magukhoz vonzhatják a villámlást, ideértve a golfütőket, horgászbotokat, esernyőket, motorokat, kerékpárokat, kerekes székeket, robogókat, babakocsikat, drótkerítéseket és síneket. Ha sátorban tartózkodsz, próbáld meg magad távol tartani a fémrudaktól.

Vihar után

Kerüld a leszakadt elektromos vezetékeket vagy a kábeleket. Ha valakit villámcsapás ér, gyakran súlyos égési sérüléseket szenved. A villámcsapás a szívre is hatással van, ezért ha valakinek segíteni próbálsz, ellenőrizd, hogy van-e pulzusa.

Mit ne csinálj vihar esetén?

• Ne zuhanyozz, ne fürödj, ne mosogass!
• Ne állj egy fa alá, vagy egy fából készült anyag alá!
• Ne maradj kint a szabadban!
• Ne érints fémszerkezeteket!
• Ne feküdj a földre kint!
• Ne menj ki közvetlenül a vihar után!
• Ne használj vezetékes telefont!
• Ne tölts azzal időt, hogy a testedről eltávolítod a fémeket: órát, övet!
• Ne félj segíteni annak, akibe belecsapott a villám!
• Ne maradjatok egy csoportban!
• Ne hagyd kint a háziállatodat!
• Ne állj közel az ablakhoz!
• Ne érints meg semmi nedves anyagot!
• Ne érintsd meg az elektronikus berendezéseket!
• Kerüld az ablakokat, ajtókat, tornácot, betont!
• Kerüld a nyitott járműveket!
• Ne tartózkodj magas épületek közelében!

A villám hajlamos a magasabb tárgyakba csapni, ezért ha villámlik, akkor guggolj labdaszerű helyzetbe, fogd be a füleidet, és hajtsd le a fejedet. Próbáld ezt úgy kivitelezni, hogy minél kevesebbet érintkezz a talajjal, ne feküdj le. Ez nem mentesít ugyan a veszélytől, de valamennyire véd.

Vezetés viharban

Ha éppen úton vagy, amikor mennydörög és villámlik, azonnal húzd fel az ablakokat és maradj az autóban. Az autók – fémtetős és fémvázas autókról beszélek – túlnyomó többsége véd, és elvezeti az áramot a föld irányába. Így biztonságban vagy. Azok viszont, akik műanyag-, üveg-, vagy szövettetőt használnak, veszélynek vannak kitéve, mivel villámcsapás esetén akár lángra is lobbanhat az autó. Vigyázzunk a GPS-szel és a rádió berendezésekkel is, mert azok is veszélyforrások. A fém belső fogantyús, lábpedálos és kormányos autók is vezetik az áramot. Az autók belülről és kívülről is megsérülhetnek villámcsapás következtében. A viharok hirtelen szelet is okozhatnak, a leginkább veszélyeztetettek a kerékpárosok, motorosok és a magas oldalú járművek utasai lehetnek. Ha vezetsz viharos időben, akkor ne felejts el a szokásosnál nagyobb távolságot tartani, így véded nem csak magadat, de a kerékpárosokat, motorosokat és a gyalogosokat is. Mivel ők még inkább ki vannak téve a széllökéseknek, ezért nehezebben tudnak közlekedni, így ha egy nagyobb széllökés éri őket, akkor akár az autódnak is csapódhatnak. Érdemes a sebességet is csökkenteni ítéletidőben. A jégeső rendkívül veszélyes lehet a vezetés során, mivel csökkenti a látást, valamint károkat okozhat a járműben. Ha erős a jégeső, állj meg egy viszonylag biztonságos helyen, és várd meg a járműben a vihar végét.

A legjobb védekezés minden esetben persze az, ha előre tervezel. Íme, itt vannak a tippek, hogy mire figyelj oda indulás előtt.

Mire figyeljünk a viharos időszakokban?

1. Óra

Hallgasd meg az időjárási jelentéseket. Ha elhangzik az, hogy az elkövetkező néhány óra kedvező a veszélyes viharok kialakulásához, akkor valójában van időnk arra – noha nem túl sok –, hogy biztonságos helyet keressünk. Nem árt ilyenkor folyamatosan követni a sürgős időjárási híreket. A heves zivatar- és tornádó figyelmeztetéseket széles területekre adják ki, esetenként egész államra, egész területekre. Mindig tudnunk kell, hogy hol tartózkodunk, akkor is érdemes utánajárni, ha idegen területen vagyunk, mert ezzel megmenekülhetünk a veszélyes viharoktól. Mielőtt azt tervezzük, hogy szabadtéri tevékenységet szervezünk, ellenőrizzük az időjárás-előrejelzést. Ha az előrejelzés zivatarokat hirdet, akkor halasszuk el a terveinket, és gondoskodjunk biztonságos helyről.

2. Tanácsok

Ahol zord időjárásról beszélünk, ott érdemes megfogadni a jó tanácsokat, akár a meteorológusoktól is. Ők értenek hozzá, és figyelmeztetnek minket a fennakadásra, vagy arra, ami kényelmetlenséget okozhat. Tavasszal főleg erős szél, sűrű köd, vagy áradás miatt kaphatunk figyelmeztetéseket. S érdemes ezeket „meghallani”.

3. Riasztások

Általában sárga, figyelmeztető táblán jelzik a vihar közeledtét, és ez már azt jelenti, hogy jobb, ha biztonságos helyen maradunk, és nem hagyjuk el azt, amíg nem jön az újabb értesítés. Egy ilyen tábla azt jelenti, hogy a közvetlen biztonságunk veszélyben lehet. Kemény zivatarok esetén az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei heves zivatarra vonatkozó figyelmeztetést adnak ki, amely a közelgő nagy jégeső vagy pusztító szél közeledéséről szól. A riasztások során megemlítik azokat a területeket is, ahol a legvalószínűbb a veszélyes időjárás. A legtöbb heves zivatarra és tornádóra vonatkozó riasztást a vihar érkezése előtt 15-30 perccel adják ki, de néha egyáltalán nincs figyelmeztetés. Mindenesetre érdemes azonnal cselekedni, ahogy meghalljuk a riasztást. Néha, amikor egy nagy tornádót észlelnek egy város felé haladva, az Országos Meteorológiai Szolgálat rendkívüli „tornádó-vészhelyzetet” ad ki tornádóriasztás helyett.

4. Vihar-előrejelző Központ      

A Vihar-előrejelző Központ az Országos Meteorológiai Szolgálat egyik kirendeltsége, amely a heves zivatarok előrejelzésével foglalkozik. Az ügynökség hét napos zivatar-előrejelzést ad ki. A szélsőséges időjárás kockázatát egy ötkategóriás skála segítségével fejezik ki, amely a „minimális kockázattól” a „magas kockázatig” terjed. A magas kockázatú napok – 5-ös a skálán – rendkívül ritkák, a legrosszabb, súlyos időjárási kitörésekre tartják fenn, amelyek széleskörű pusztítást okozhatnak, és több tucat, ha nem több száz életet követelhetnek.

Villámbiztonság: tévedések és igazságok

A villámlásnak is megvannak a maga alapszabályai, a veszélyekről kialakított hitei, vagy tévedései. „Ha dörög az ég, menj be a házba!” – szól a jó tanács, és ezt érdemes is megfogadni. Az alábbi részben összegyűjtöttem néhány olyan hitet, amit rosszul tudunk.

1. Hit: A villám soha nem csap be kétszer ugyanoda.

Tény: A villám többször is becsaphat ugyanarra a helyre, különösen, ha egy magas területen fekvő, kiemelkedő, hegyes, elszigetelt helyről, tárgyról van szó. Az Empire State Buildinget egykor villámlaboratóriumként használták, mert évente csaknem 25-ször csapott bele a villám.

2. Hit: A villám csak a legmagasabb tárgyakba csap be.

Tény: A villám nem válogat, és bárhol, bármibe, és bárkibe belecsaphat. A villám akár a földbe is belecsaphat a fa helyett, de autókat is eltalálhat telefonoszlopok helyett, vagy parkolókba csaphat épületek helyett.

3. Hit: Ha viharban ragadsz, szaladj egy fa alá! Ez jobb, mintha nincs egyáltalán menedéked!

Tény: A fa alatt „elrejtőzni” a legrosszabb dolog, amit csak tehetsz. Ha villámcsapás éri a fát, akkor veszélybe kerülsz. A fa alatti tartózkodás a villámcsapások második leggyakoribb oka.

4. Hit: Ha nem látsz esőt vagy felhőket, biztonságban vagy.

Tény: A villám akár 10-16 km-rel arrébb is képes becsapni valahova. Így akár az esőzésektől, zivatarfelhőn túl is.

5. Hit: Az autó gumiabroncsai megvédenek a villámlástól.    

Tény: Igaz, hogy az autóban való tartózkodás valószínűleg megvéd, mivel a legtöbb jármű biztonságos, hiszen a fémtető és a fémoldalak elterelik a villámlást – a gumiabroncsoknak viszont nem sok köze van a biztonságodhoz. A kabriók, motorkerékpárok, kerékpárok, nyitott tetejű járművek és a műanyag vagy üvegszálas tetővel ellátott autók egyáltalán nem nyújtanak villám elleni védelmet.

6. Hit: Ha kint vagy viharban, feküdj a földre.

Tény: A földön fekve sebezhetőbbé válsz az áramütéssel szemben. A villám halálos elektromos áramot generál a talaj mentén minden irányban – ha lefekszel, akkor jobban ki leszel téve a villámcsapásnak, hiszen a testeden több olyan pont is lesz, amibe belecsaphat a villám.

7. Hit: Ha eltalál egy villám, akkor másokra is veszélyforrás vagy.

Tény: Az emberi test nem tárolja az elektromosságot. Így amint eltalál valakit a villám, más nem kerül veszélybe, ha segíteni próbál az áldozatnak. Ezért bátran elvégezhetjük az elsősegélynyújtást, mert teljesen biztonságos megérinteni a villámcsapás áldozatát.

8. Hit: A fém viselése a testen vonzza a villámot.

Tény: Ha bármilyen fémtárgyat viselünk magunkon: óra, vagy öv, az nem jelent nagyobb veszélyt, mintha egyáltalán nem hordunk semmit. A magasság, a hegyes forma és az elszigeteltség a domináns tényezők abban, hogy a villám becsapjon-e egy tárgyba (beleértve egy embert is). Fémtárgyak, például kerítés megérintése vagy annak a közelében való tartózkodás azonban nem biztonságos, ha villámlik a közelben. Ha villámcsapás éri a kerítés egy részét – akár nagy távolságból is –, a fém vezetheti az áramot, és áramütést okozhat.

9. Hit: Egy ház mindig megvéd a villámcsapástól.

Tény: Habár egy ház a legbiztonságosabb hely, ahol vihar idején tartózkodhatunk, nem elég bemenni. Kerülni kell azokat a bútorokat, berendezéseket, amelyek vonzzák a villámlást, például elektromos készülékeket, vezetékeket, TV-kábeleket, vízvezetékeket, fémajtókat vagy fém ablakkereteket. Ezek a szabad ég alá vezetnek. Ne állj az ablak közelében, hogy nézd a villámlást. A belső helyiség általában biztonságos, de a villámvédelmi rendszerrel szakszerűen felszerelt otthon a legbiztonságosabb menedékhely.

10. Hit: A túlfeszültség-csillapítók megvédhetik az otthont a villámcsapástól.

Tény: A túlfeszültség-levezetők és -csillapítók egy komplett villámvédelmi rendszer fontos elemei, de nem védik meg a házat a közvetlen villámcsapástól. Ezeket az elemeket villámvédelmi rendszerrel együtt kell felszerelni, hogy az egész ház védelmét biztosítsák.

Forrás:

mentalfloss.com

metoffice.gov.uk

wikipedia

Felső kép: pixabay